Vízügyi Közlemények, 1973 (55. évfolyam)

1. füzet - Varga József: A regionális vízellátó rendszerek hosszútávú tervezéséről

86 Varga József Az emberek vízellátását akkor is megoldottnak tekinthetnénk, ha ásott kutakból fogyasztanák a vizet, mint évszázadokon át. Az ipar eredményei milyen mértékben függnek a vízellátástól? Csak azt tudjuk, hogya víz nélkül általában nem képes működni a legtöbb ipari üzem. A mezőgazdasági víz eredményfokozó hatása mérhető leginkább a terméshozamok növekedése vagy új kultúrák meghonosodása (pl. rizs) stb. alapján. Ezek a kérdések távolról sem olyan tisztázottak, hogy vállalkozhatnánk felhasználásukra. Marad tehát a másik út. Induljunk ki abból, hogy a gazdasági és társadalmi fejlettség meghatározott szintje és a jövőbeni fejlődés normális üteme feltételezi a vízhasználati aspirációkat és kielégítésük olyan mértékét, mint terveztük. El kell fogadni továbbá a vízügyi beruházások tradícióit, a gazdaságosság határain belül, arra vontkozóan, hogy a vízellátó rendszer egyes elemeit (pl. vízkivételi mű) bizonyos tartalékokkal helyezik üzembe, vagyis teljes kihasználtságát csak 10—15 évvel későbbre tervezik. Célunk tehát a kitűzött feladatok minimális eszközráfordítással való meg oldása lehet. De miben különbözhetnek a lehetséges vízellátó rendszerek egymástól eszközráfordítás vonatkozásában? Emeljük ki a leglényegesebbeket: 1. Beruházási költség 2. Üzemelési költség 3. Élettartam 4. Tartalékok költségei Az élettartamot olyan értelemben hagyjuk figyelmen kívül, hogy valamely részberuházást 50 év alatt többször meg kell ismételni (pl. búvárszivattyúk stb.). A kiemelt fogalmak közvetlen kapcsolatban vannak az árakkal és mint ilyenek súlyos dilemma hordozói. 4.1. Milyen árakkal számoljunk? Az új gazdasági mechanizmus reformjának az irányelvei az árakra vonatkozóan a következők: „Az árak alapvető funkciója, hogy helyesen orientálják és ösztönözzék a termelőket és a fogyasztókat gazdasági döntéseikben. Ezáltal segítsék elő a gazdasági erőforrások ésszerű felhasználását, a jtermelés idomulását a fizetőképes szükségletekhez, a korszerű termékek elterjedését, a gazdaságos fogyasztási struktúra kialakulását, a kereslet és kínálat egyensúlyát." „Alapvető funkciójukat az árak akkor töltik be, ha a következő fő tényezők együttes hatására alakulnak: 1. A termelés költségei 2. A piacok értékítéletei 3. Állami preferenciák." E három tényező tartalmi kifejeződése az idő előrehaladásával más-más alapokról tükröződik. Megváltozik gazdaságunk struktúrája, korszerűsödnek a termelési alapok, nő a szakképzettség, javul a munkamorál, fejlődik az infrastruktúra, változik exportunk volumene és összetétele, bővül az import stb. Generálisan megváltozik a termelés tervezése és szervezése. Fokozatosan kifejlődik a szükségletek szerinti elosztás rendszere stb.