Vízügyi Közlemények, 1973 (55. évfolyam)
4. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók
Az üzemtechnológiai berendezésekkel szembeni technológiai kívánalmak teljes körű felsorolása természetszerűleg nem lehet célja egy rövid tanulmánynak. Az alábbiakban csak néhány jellemző szempontot emelünk ki. A vízszállító müvek a víz mozgatásához szükséges pályát alkotják. A rendszer szempontjából a legfontosabbak az öntöző, a lecsapoló nyílt felszínű csatornák és a felszín alatti csővezetékek. Közülük az öntözőcsatornákkal foglalkozunk — példaként — kissé részletesebben. Az öntözőcsatornák vízszállító képességének meghatározásánál, a mértékadó kiépítési kapacitás megállapításakor, az öntözési csúcsidejű átlagos nettó vízigény a kiinduló alap, amelyet a körülményeket figyelembe vevő szorzótényezőkkel kell korrigálni. A méretezendő csatornaszakaszt követő rendszer vízfogyasztásának ingadozását csúcsidejű egyenlőtlenségi tényező fejezi ki, amely a vízzel ellátandó terület nagyságától függően a kiskörei öntözőrendszerekben 1,55 és 1,1 között változik (4. ábra). Ez a tényező a 24 órás átlagos napi igények egyenlőtlenségének figyelembevételére szolgál. További tényezőként veendők figyelembe a szivárgási és párolgási veszteségek, valamint a művek tartós élettartama miatti biztonsági tényező. Ez utóbbi a növénykultúra, az öntözési mód lehetséges változását veszi számításba. Az így meghatározott kiépítési vízszállítás a kiskörei öntözőrendszerekben a sokévi maximális dekád vízigények 75—85%-ára becsülhető. Másszóval a létesítmény teljes élettartama során a tenyészidő 2—3%-ában a tényleges igények meg fogják haladni a kiépítési vízszállítást. Mint egyetlen más szolgáltatási rendszerben sem, itt sincs a fogyasztók csúcskapacitásának egyidejű kielégítésére mód, mert az igények eloszlása és ingadozása miatt nincs is erre szükség. Az öntözőcsatornák üzemvízszintjét, az alsóvezérlés követelményeinek megfelelően, az alvízszinttartókkal szakaszokra (ún. bögékre) osztott csatornaszakaszokon állandósítjuk. Ez azt jelenti, hogy különböző üzemvízszintek alakulnak ki a bögében. A kialakuló felszíngörbék teljes tartománya az üzemvízszint-tartomány. Magassága a vízszinttartótól távolodva nő a böge végéig. Egy-egy böge üzemvízszint-tartománya az alábbi mértékadó üzemvízszintekkel jellemezhető (5. ábra): a) a tervezett statikus vízszint, a nulla vízszállítás mellett kialakuló, az alvízszinttartó által szabályozott magassági pontból kiinduló vízszintes felszíngörbe; 3.3—4. ábra. Az öntözőrendszerek tervezésénél használandó, csúcsidei egyenlőtlenségi tényező. 1 = vízzel ellátott terület, 2 = egyenlőtlenségi tényező Fig. 3.3—4. Peak period irregularity coefficient for use in the designing of irrigation projects. 1 = area supplied with water, 2 = irregularity coefficient Рис. 3.3—4. Фактор пиковой неравномерности, используемый при проектировании — i : 1 1 1 1 оросительных систем. 1 = площадь, W 30 40 50 Т [1000 ha] снабжаемая водой, 2 = фактор неравномерности 238
