Vízügyi Közlemények, 1973 (55. évfolyam)
1. füzet - Varga József: A regionális vízellátó rendszerek hosszútávú tervezéséről
A regionális vízellátó rendszerek 77 Kategorizáljuk a fejlesztési körzeteket az 1970-es állapot szerint a következő négy csoportba : 1. Fejlesztési körzet 100—200 ezer lakossal 2. Fejlesztési körzet 50—100 ezer lakossal. 3. Fejlesztési körzet 20—50 ezer lakossal. 4. Fejlesztési körzet <20 ezer lakossal. Az egyes időszakaszok alatt képződő szabad munkaerő olyan fejlesztési körzetekben tartózkodik a periódusok végén, melyek a periódus alatt a munkaerő lekötésére alkalmas termelő alapokat hoztak létre. Az egyenlőtlen fejlődés követtésére vezessük be a következő munkahipotézist: 5. Munkahipotézis : A fejlesztési körzetek a tervezési periódusok kezdetén mért lélekszámuk, véletlen 1; 10; 100; 200; 400%-os arányában vonzzák a régió területéről az adott periódusban képződő szabad munkaerőt. Országos szinten 1949—1970 között az átlagos vonzási arány Budapestre 170, városokra (Budapest nélkül) 320 és községekre 0,9% volt. Egyes települések p!. Dunaújváros esetében a városokra jellemző vonzási arány a jelzett többszörösét is elérte, de fejlesztési körzetével együtt tekintve már csak átlagos körüli vonzást mutat. Ha elfogadjuk az 5. munkahipotézist még mindig megoldatlan a képződő munkaerő létszám becslése. Induljunk ki abból, hogy a szabad munkaerő három, fő forrásból keletkezik. a) A periódus alatti népszaporulat. b) A munkára jelentkező nők. c) A mezőgazdaságból felszabaduló dolgozók. Az első kérdést elintézettnek tekinthetjük a régióra vonatkozó átlagos szaporulat korábbi becslésével (az átlagos életkor növekedése együtt jár a reaktiválódók számának növekedésével.) A második kérdés benne van az elsőben, ha elfogadjuk Mausecz Zsuzsa megállapítását 1 9 ,,A foglalkoztatottsági szint emelkedése így következik be, hogy a fiatal korosztályokban a nők a férfiakkal csaknem azonos arányban lépnek munkába és a munkába lépő nők száma meghaladja a nyugdíjba menő nők számát." A harmadik pont már több gondot okoz. Vizsgáljuk meg közelebbről a mezőgazdaságot a nemzeti jövedelem termelés szempontjából, mert a régió mezőgazdasági területén előállítható, a termelés technikai, technológiai és strukturális fejlődése alapján növekvő nemzeti jövedelem ismerete alapja lehet a mezőgazdaság által, az előrebecsült színvonalon eltartható létszám meghatározásának, amiből már adódik a teljes létszám ismeretében a periódusokban keletkező szabad munkaerő. Az ország mezőgazdasága nemzeti jövedelem tömeg szempontjából lassan fejlődik. 1960—1970 között pl. a magyar mezőgazdaság által termelt nemzeti jövedelem, 1950-hez képest, évi átlagban csak 10%-kal volt magasabb, ugyanezt kapjuk 1955—1960 közötti évekre, sőt 1955—1970 évekre is. 1 9 Mausecz Zsuzsa: A nök helyzete a következő másfél évtizedben. Közgazdasági Szemle, 1971.
