Vízügyi Közlemények, 1973 (55. évfolyam)

4. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

előreláthatólag 2 milliárd Ft költségelőirányzattal (1971. évi árszinten számolva). Az új öntözőtelepeknek előreláthatólag már csak kis része fog hordozható esőztetőberendezésekkel megvalósulni, helyettük a felszín alatti nyomócsöves esőztetőtelepek építésére fog a fejlesztés súlypontja áthelyeződni. 1984—89 között mintegy 77 ezer ha-on fognak öntözőtelepek létesülni, kb. 1,5 milliárd Ft költséggel. Az öntözési kapacitás növekedése tehát, a vízlépcső hatásterületén az 1984—89 közötti 5 év alatt várhatóan a következő lesz: — esőztetőfürtökben kb 50 ezer ha-on — öntözőtelepeken kb 75— 80 ezer ha-on Összesen: 125—130 ezer ha-on Üj halastavak építésére 1984—89 között, valószínűleg nagy arányban fog a vízlépcső hatásterületén sor kerülni. Mintegy 8—10 ezer ha új halastó építésére lehet számítani, kb. 200—250 millió Ft költséggel. Ebben az időszakban kell majd gondoskodni a hullámtéri víztározó halasításával kapcsolatos beruházások (ivadéknevelő tavak, keltetőtelepek stb. építésének) végrehajtásáról is. Ehhez legalább 200 millió forintra lesz szükség. 5. összefoglalás A hasznosítási ütemek, a nagylétesítmények építési üteméhez kapcsolódva — azt követve — alakulnak ki. A mezőgazdasági üzemek különböző fejlettségűek, így a szomszédosak sem egyidőben válnak alkalmassá az öntözés nagyobb arányú megindítására. Ezért nemcsak az I. rendű, de még a II. rendű főművek teljes kihasználásához („betelepüléséhez") is több év szükséges. Emiatt a II. rendű főművek építési ütemének meg kell előznie az üzemi öntözőberendezések építésének ütemét. Ezt a követelményt az előző pontokban részletezett I. táblázat szerinti ütemek elégítik ki. A táblázat beruházási összegei felhívják a figyelmet arra, hogy a kapcsolódó vízhasznosítási (vízügyi-műszaki) beruházások volumene meghaladja az egyedi nagyberuházás keretében épülő vízügyi főmű-beruházásokét. Ha ehhez hozzátesszük azt, hogy az ezek megalapozásához szükséges mezőgazdasági, üzemi beruházások (a következő fejezetben ismertetésre kerülő gépberuházások, istálló- és egyéb épületberuházások, tenyészállat- és egyéb beszerzések stb.) még legalább akkora költséget jelentenek, mint a kapcsolódó vízhasznosítási, vízügyi-műszaki beruházások, akkor rögtön nyilvánvalóvá válik, hogy ezeknek a nagy területen szétszórtan jelentkező beruházásoknak az előkészítése, megindítása, végrehajtása és ellenőrzése, a nagy főművekénél is nagyobb feladatot jelent. 228