Vízügyi Közlemények, 1973 (55. évfolyam)

4. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

A kapott eredmények számbavehetőségének és az értékelés súlyának növelése céljából a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet (VITUKI) kiegészítő kísérletet végzett, melynek során a felvízoldalon izotópoldatot fecskendeztek egy észlelőkútba és az izotóp hosszabb idő után sem volt kimutatható az alvízoldalon. Az esetleges résfalhibák hatásának értékelésére elektromos analógiamodellen vizsgálták a perforált résfal hatását és megállapították, hogy a perforációk léte nem túlságosan nagy jelentőségű. E vizsgálatok kedvező eredményeitől függetlenül felülvizsgálták az utófenék alatti szűrőzést, az utófenékbe beépített porózusbeton szivárgótesteket és végül is az utófeneket lezáró résfalba pót-szívárgónyílásokat építettek be. 2. Vizsgálatok a vízlépcső munkagödrének teljes, vagy részleges résfal körülzárására A munkagödör kialakítására 1965-ben végezték az első vizsgálatokat, melyeknél felmerült az, hogy a munkagödröt teljesen körülzárják 40 cm vastag, max. 27 m mély agyagból készülő résfallal. Később az agyaggal való kísérletek bizonytalansága miatt 60 cm vastag betonrésfalat kellett volna előirányozni, de a (körülzárás nélküli) talajvízszint-süllyesztés költségeivel összehasonlítva a réselt betonfalas változat nem mutatkozott gazdaságosnak. A réselt fal körülzárásként való alkalmazása durva talajban gazdaságos, de a kiskörei finomhomokban végzendő talajvízszint-süllyesztés elszívandó vízhozamát, s így a költségeket ilyen fal nem tudja számba vehető módon csökkenteni. Előkalkulációban 0,6% és 1% résfalhiba feltételezésével végzett számítások alapján olyan költségadatokat kaptak, mely szerint a víztelenítés és réselés összköltsége mintegy kétszerese a körülzárás nélküli változaténak. A vízhozamok értékei a 0,6% hibát tartalmazó résfalas körülzárás, ill. a körülzárás nélküli változatnál 20,0, ill. 36,0 1/s, az elvégzett számítás szerint. A munkagödröt a Tiszától csak keskeny földcsík választja el. Ennek elsősorban a víztelenítésre van komoly kihatása és a számítás is kimutatta, hogy az elválasztó földcsík szakaszán az első vízadóréteg szádfalas lezárása a vízhozam csökkentése következtében gazdasági előnnyel is jár. Tekintettel arra, hogy a munkagödör Tiszával párhuzamos szakaszán három talajvízszint-süllyesztő kútsort amúgyis kellett létesíteni, a depreszsziós vonal a munkagödör rézsűjét nem veszélyeztette (azon nem lépett ki), ezért a résfal létesítésére ilyen okokból nem lett volna szükség. Mindezt számításba véve végül is arra az elhatározásra jutottak, hogy tiszai oldal felől jövő talajvizek elszivárgásának fent részletezett többletköltségeit vállalni kell, mert ily módon ezen az áron elkerülhetők azok a bonyodalmak, melyek a résfal e földcsíkban való létesítésével járnak, és ezen felül bebizonyosodott, hogy a földcsík állékonysága is kedvezőbb a résfal létesítése nélkül. 136