Vízügyi Közlemények, 1973 (55. évfolyam)

4. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

со 1.3—1. ábra. A Tisza hossz-szelvénye Fig. 1.3—1. Longitudinal profile of the Tisza River. 1 = Confluence with the Danube, 2 = Barrages contemplated, under construction, or completed, 3 == Boundary between Hungary and Yugoslavia, 4 = Levee crest, 5 = Bottom

, 6 = Highest water level, 7 = Lowest water level, 8 = Danube

—Tisza Canal, 9 = Net storage volume, 400 million cu.m Рис. 1.3—1. Продольный профиль Тисы. 1 = впадение в Дунай, 2 = проектируемые, стоящиеся или построенные гидроузлы, 3 = венгеро

—югославская государственная граница, 4 — гребень дамбы, 5 = дно русла, 6 = максимальный уровень воды, 7 = минимальный уровень воды, 8 = канал Дунай

—Тиса, 9 = полезная аккумуляционная емкость 400 млн м

J 200 mm-t is, ezért a Tisza-völgy mezőgazdasági fejlesztésének fontos tényezője a hiányzó csapadék öntözéssel való pótlása. A Tisza vízhozamainak szélsőséges ingadozása miatt azonban természetes viszonyok között nem lehet nagyobb öntöző vízkivételeket biztosítani. Míg az 1%-os árvizek a 4000 m

3/s értéket érik el, addig a száraz években a vízhozam 100 m

3/s-nál is kevesebb. A 2. ábra bemutatja a Tisza jellemző vízjárását a szegedi szelvényben. Látható, hogy a tavaszi árhullámok után, a nyár végén és ősszel vannak a legkisebb vízhozamok. Az öntözéses vízellátásban szokásosan alapul vett 80%-os tartósságú vízhozam a nyár végén 150 m

3/s alá csökken. Szélsőséges az évente lefolyásra kerülő víztömegek értéke is. Szárazabb és csapadékosabb években kereken 10 és 40 milliárd m

3 között változik az évente lefolyó víztömeg. Még nagyobb az ingadozás, ha a nyári — növénytermelési — időszakban lefolyó víztömegeket vizsgáljuk. Az 1941-es bő csapadékú évben 22, míg az 1950-es száraz évben csak 2,9 milliárd m

3 víz folyt le a nyári időszakban. 50