Vízügyi Közlemények, 1973 (55. évfolyam)

4. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

496 Déri József Kereskedelmi és Iparügyi Minisztérium (Ministère du Commerce, de l'Industrie, des Mines et de la Marine marchande). Ide tartozik a Földtani osztály (Division de la Géologie), amely a felszín alatti vízkészletek kitermelésével és a kapcsolatos kutatásokkal foglalkozik. Egészségügyi Minisztérium (Ministère de la Santé Publique), amely az ivóvízellátással kapcsolatos higiéniai vizsgálatokat és ellenőrzéseket végezteti. Az ivóvízellátás fejlesztése érdekében létrehozták az Ivóvízellátással kapcsolatos Problémák Koordinálásával foglalkozó Miniszterközi Bizottságot (Commission Interministerielle de Coordination des Problèmes Concernant les Eaux Alimentaires = = COPIÏA). A mai széttagolt vízgazdálkodási szervezet gerince az alábbi folyamat eredményeként jött létre (Ressources, 1971): 1912 — megkezdődtek a vízhozammérések Marokkóban; 1918 — a jelentősebb vízfolyásokon állandó vízhozammérő állomások épültek ki; 1924 — megkezdődtek a hidrogeológiai kutatások (létrejön a Bureau Hydrogéologique de l'Institut Scientifique Chéri tien = Hidrogeológiai Iroda); 1940 •— létrejött a Hidrogeológiai Szolgálat (Centre d'Etude Hydrogéologique); 1948 — létrejött a Hidrológiai Szolgálat (Service Hydrologique); 1950 - létrejött a Hidraulikai Laboratórium (Laboratoire d'Hydraulique); 1901 - létrejött az Országos Öntözésügyi Hivatal (Office Nationale des Irrigations); 1905 •— megszüntették az Országos Öntözésügyi Hivatalt, helyette létrejött a Mezőgazdasági Vízgazdálkodás fejlesztési Igazgatóság (Direction de la Mise en Valeur Agricole). A marokkói mezőgazdasági vízgazdálkodási és hidraulikai kutatások szakemberhiány miatt jelenleg háttérbe szorultak, így az ez irányú kisebb kutatásokat a — Mezőgazdasági Kísérleti Központban (Centre des Expérimentations); — a Iiharb Alföld (

Sebou folyó) lecsapolásával foglalkozó Kísérteti Állomáson (Station d'expérimentation du Drainage dans le Rharbe); — a Közlekedési és Közmunkaügyi Minisztérium Vízkészletgazdálkodási osztályán (Division des Ressources en Eau) és -— a Hidraulikai Laboratóriumban (Laboratoire Hydraulique) végzik. A vízügyi vonatkozású tervezés és kivitel döntő hányada nemzetközi együttműködés keretében készül (Déri, 1972, Györké, 1970). Az országban nincs vízügyi szakemberképzés, a marokkói vízügyi szakemberek zöme Franciaországban szerezte a képesítését. Jelentős a szakemberhiány a vízügyi kutatás, tervezés, kivitel és üzem terén. 5. Vízügyi törvények és rendeletek Marokkó vízügyi törvényhozási programját számos dahir (határozat) alakjában léptették életbe. Ezek közül a legfőbbek időpontjai a következők: 11)14. július 1; 1915. jún. 2; 1919. nov. 8; 1925. aug. 1; 1932. júl. 2; és 1933. okt. 9. Minden ilyen dahir átalakította vagy hatályon kívül helyezte az előzőeket, mégis az 1925. aug. 1-én életbe lépett vízügyi törvény tekinthető alaptörvénynek ( Framji. Mahajan, 1909), amely szerint Marokkóban minden víz —• így a folyómeder, töltésoldal, védőgát és forrás is — köztulajdont képez. Az esővizet szabadon használhatják azok a földtulajdonosok, akiknek a földjére lehull. Minden földtulajdonos kutat áshat tulajdonán és használhatja annak vizét, feltéve, hogy ez nem vonja el a vízellátást a közösségtől, vagy nem sérti egy harmadik fél jogait, vagy a vízfogyasztás nem nagyobb, mint napi 200 m

3. Bármely tulajdonos, aki területének öntözéséhez kívánja használni az őt megillető vizet, térítés fizetése ellenében megkaphatja a szolgalmat az ilyen víz közbeeső tulajdonok feletti átvezetésére; hasonló szolgalmakat kaphatnak abban az esetben