Vízügyi Közlemények, 1973 (55. évfolyam)

4. füzet - Hamvas Ferenc: Üledékes talajra épült vízépítési műtárgyak mozgásjelenségei

438 Hamvas Ferenc A mélypontokat — a VIZITERV kiviteli terve szerint — úgy helyezték el, hogy a mérőrudakat az erőtelepnél a földmunka 76—78 inOrsz. szintjénél, a duzzasztóműnél a terep a 78 mOrsz. szintjénél fúrási technikával helyezték el. Az alapozási sík alá 1,20—1,30 m-re lenyúló ~0 40 ein X100 cm-es, béléscső védelmében elhelyezett betontestbe egy alsó, karcolt jeltől mért hosszúságú, szétszerelhető csövet betonoztak, melynek felső élét beszintezték. A földkitermelés után az alsó jel szintjét meg lehetett határozni. Az alaplemezek elkészültéig ugyanezeket a pontokat mértük, megfelelő időben kiváltva, toldva. Az alaplemezek megépítése után 2—2 szintezési ponttal ezeket is kiváltottuk. A szintezési pontok elhelyezésénél az volt a törekvés, hogy minden önálló mozgásra képes műtárgyrész elmozdulása legalább 2 ponton meghatározható legyen. E megoldás a kivitelezési időszak alatt a pontok gyakori megsemmisülése miatt jó szolgálatot tett. A felsőrendű szintezés szabályainál is szigorúbb mérési előírásokkal végzett méréseket a munkatértől mintegy 350 m-re elhelyezett, távoli szintezési csapról többször is ellenőrzött alappontról indítottuk. Az észlelést Wild N 3 műszerrel végeztük. b) Építési körülmények Az építés körülményei, a terhelési viszonyok, a talajvízszint elhelyezkedése, a talaj összetétele, viselkedése, a főbb munkafolyamatok sorrendje stb. a mozgások nagyságrendjét, időbeli alakulását nagymértékben befolyásolja. Ezért szükséges, hogy vázlatosan ismertessük az építési tevékenység főbb mozzanatait. A munkatér átlagos terepszintje a földmunkák megkezdésekor 87—89 mOrsz. volt. A talajréteg mintegy 100 in mélységig pleisztocén folyami üledék, ami alatt Pannon tengeri üledék található. A térszín alatti 12 m vastagságú réteg kötött talaj, amely alatt 13 m vastag finom homokréteg húzódik, ami 7—8 m vastagságú kötött rétegen nyugszik. E réteg alatt ismét vízvezető réteg következik (3. ábra). A földmunkák első ütemében az eredetileg 84 mOrsz. szint körüli talajvízszint meghagyásával folyt a munka, majd a talajvízszint lesüllyesztésével egyidőben a 78 mOrsz. szintig fokozatosan kiemelték a földet, s a vízzárónak tekinthető rétegbe nyúlóan megépítették a résfalakat (3. ábra „a" részlet). Ezután az előfenék építését, az alapozási szintig való földkiemelést végezték el a talajvíz megfelelő lesüllyesztése mellett. A mozgásvizsgálatok mélypontjait lényegében ezen építési fázis megkezdése előtt helyezték el, a főműtárgyak különböző alapozási mélységének figyelembevételével (3. ábra ,,b" részlet). A 3. ábra „c" részlete a további talajvízszínt-süllyesztést, az alaptest építését, ezt követően a műtárgybetonozást, a 3 jelű munkafolyamat pedig a fel- és az alvíz felőli földkiemelést szemlélteti. A 3. ábra „d" részlete a 4 jelű talajvízszint-elhelyezkedés védelmében az utófenék és résfal építését, 5 jelű talajvízszint-helyzetnél a még hátralevő felvíz felőli földmunkák befejezését, majd 6 jelű fázisként a talajvíz felengedését ábrázolja. A 4. ábra az erőtelepnél végzett földkiemelés és talajvízszint-süllyesztés végső állapotát mutatja. A 2. vízvezető rétegbe mélyített kutak a rétegben fellépő nyomás csökkenését, az esetleges rétegfelszakadás elkerülését szolgálták. A következő időszakban az átvágás előkészítése, végrehajtása, az élővíz átengedése, végül a duzzasztás következett. Az erőmű és a duzzasztómű alapozását — mint említettük — résfalak védel-