Vízügyi Közlemények, 1973 (55. évfolyam)
4. füzet - Bélteky Lajos: Sókiválásra hajlamos hévízkutak és termelésük biztosítáa
Sókiválásra hajlamos hévízkutak 409 keretében pedig feltétlenül el kell végezni a béléscső vagy termelőcső keresztmetszetének műszeres ellenőrzését (kaliberezést) a savazott szakasznál nagyobb mélységben is, éppen a már említett csornai és rábasömjéni tapasztalatok alapján. Az elővigyázatosság nagyon helyénvaló, mert a kút termelésének váratlan csökkenése vagy teljes leállása főleg a kertészeti üvegházakban igen nagy károkat okozhat, nemcsak a növények elfagyása, hanem a hôtelier hatására bekövetkezett üvegházmegrongálódás következtében. A sókiválás eltávolításának gyakorlata a) A sókiválások anyaga és szerkezete Általánosságban megállapítható, hogy a hazai hévizekből kiváló kövek kalciumkarbonátos jellegűek, de előfordul kalciumszulfátos vagy egyéb összetételű lerakódás is. Alacsony kalcium-magnézium tartalmú lágy vizeknél is képződik a béléscső falán nagymérvű lerakódás, mint az számos kútnál, köztük pl. Orosházán, a Dózsa Mg. Tsz. kútjánál látható. Szilikát azonban csak kis mértékben található a hazai kőlerakódásokban. A részletes vegyvizsgálat szerint a metakovasav (H 2Si0 3) általában literenként 50 mg alatt van hévizeinkben. Ezt meghaladó, 100—150 mg csak néhány hévízkút vizében volt kimutatható, főképp a karbonátos kőzetből fakadó vizekben (Bükkszék, Tura, Zalakaros, Cserkeszöllő). A sókiválás szerkezete, megjelenési alakja többféle lehet. Egyik a kemény összefüggő kristályszerkezet, másik a lyukacsos félkemény vízkő, továbbá a mikrokristályos szerkezetű finom laza por, s vannak borsóköves kiválások is. A kísérletek során különböző műanyag termelőcsövet függesztettek be a kútba, ezek a vizsgálatok azt mutatták, hogy a cső anyaga, felületi érdessége nem befolyásolja a kőkiválást, ha az kristályos szerkezetű. b) A savadagoló berendezés részei A savadagoló berendezés részei: — savkeverő tartály, melynek térfogatát az egyszerre alkalmazott hígított sav mennyisége szabja meg. Anyaga vas- vagy alumínium lemez, de ajánlatosabb a betonkád. A lemezkádak belső felületét 10 rétegű epoxigyanta alapanyagú festékbevonattal ajánlatos ellátni; — kis cenlrifugálszivaltyú, mely megfelelő csapokkal alkalmas mind a savkeveréknek a ballonból való kiszívására, mind a tartályból a furatba való juttatására ; — saválló gumitömlő szivattyú szívó- és nyomócsőként a savnak a kútba való bevezetésére, — ólommal nehezített keverőfej a tömlő végére. A savadagoló berendezés elvi vázlatát az előbbiekben közölt 6. ábra tünteti fel. 3»
