Vízügyi Közlemények, 1973 (55. évfolyam)
4. füzet - Bélteky Lajos: Sókiválásra hajlamos hévízkutak és termelésük biztosítáa
Sókiválásra hajlamos hévízkutak 403 I VK.34C0 ~\ 5. ábra. Fúróállvány a bükkszéki-l. sz. kúton Рис. 5. Буровая стойка ua колодце № 1 в с. Бюксек Fig. 5. Drilling rig at the well No. I. at Bükkszék Abb. 5. Bohrturm auf dem Brunnen I von Bükkszék Élihez a művelethez azonban megfelelő teherbírású fúróárbocot vagy tornyot kell állandó jelleggel a kútra állítani, s vigyázni, nehogy a termelőcsövet beleejtsék a kútba (5. ábra). Ez a módszer mechanikus sóeltávolításnak tekinthető, savazással kombinálva. b) A sólerakódás leoldása, ill. eltávolítása sósavval Újabban több kútnál alkalmazták a sólerakódás sósavval (HCl) való leoldását. Ez hatásos, de durva és veszélyes módszer, mert a tömény sósav megtámadja és kilyukasztja, szétmarja a kút acél béléscsövét. Erre több tanulságos példa volt az elmúlt években. A különböző eljárásokkal való próbálkozások után került sor arra a módszerre, melyet Kassai Lajos dolgozott ki, és az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság (OMFB) anyagi segítségével és az Országos Közegészségügyi Intézet (OKI) ellenőrzése mellett Mezőkövesden kísérleteztek ki. Azért ott, mert hazai kútjaink közül a mezőkövesdi „Zsóry" fürdő I. sz., 875 m-es kútjában a leggyorsabb, legintenzívebb a sókiválás, 1—1,3 mm naponként s ennek következtében 8—10 napi termelés után a termelőcső felső szakaszának keresztmetszete a nagymérvű lerakódás miatt annyira leszűkül, hogy a vízben elnyelt szénsav következtében túlfolyó kút termelése leáll, sa —80 és —90 m közötti nyugalmi szintű kutat csak a termelőcsőben 60—70 m mélységig lerakódott, lefelé vékonyodó sókiválás leoldása után, 4—8 órai kompresszorozással lehet ismét túlfolyóan termeltetni. Л kút béléscsövezése teleszkópszerű, 8 csőrakattal, mert még a régi kútfúrási és kiképzési technológiával