Vízügyi Közlemények, 1973 (55. évfolyam)
3. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók
344 Szakatsits György Parabola szelvénynél: 2 h v = h k ryi,5-0,U-L-i, ул =(z 1 _ °' 9 2) 2 hkr +°' 3 4 ' x n ' (8) (9) 2. ábra. A felszíngörbe jellemzői A képletek prizmatikus csatornák esetében érvényesek. A gyakorlatban elterjedt a divergens (szétterülő) gyűjtőcsatorna forma. A szétterülés hatásával Komora foglalkozott. Vizsgálatainak kiindulása azonban Kebelmann)szerint nem szabatos, mert feltételezte, hogy a gyűjtőcsatorna végszelvényében kialakuló mélység a kritikus mélységgel azonos. Ez általánosságban nem fogadható el. Különösen nem a magyar viszonyok és az ebből adódó aránylag rövid gyűjtőcsatorna hosszak esetén. A Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézetben (VITUKIban) a lázbérci tározó árapasztójának modell kísérleteinél [7, 8] kiderült, hogy a gyűjtőcsatorna végszelvényében a valóságos vízmélység közelítően kétszerese volt a számított kritikus értéknek. Ezt a jelenséget sem a gyűjtőcsatorna végének szélesítésével, sem esésének növelésével nem lehetett számottevően befolyásolni. A számítotthoz közelálló eredményt csak akkor kaptak, amikor a fenékszintet annyira süllyesztették, hogy a bukósoron alulról befolyásolatlan átbukás állt elő. Ilyen körülmények között igen nagy gyűjtőcsatorna mélységek adódtak. Ez az a pont tehát, ahol a hidraulikai és gazdaságossági szempontokat célszerűen lehet és kell összhangba hozni. b) A víz csillapítása a gyűjtőcsatornában hidraulikailag nyugodt áramlás mellett A gyűjtőcsatornába bezúduló víz csillapításának feltételei a vízládákéhoz hasonló [10]. Jellemzésére a B-h-zßhä-L (10) egyenlőtlenség adható meg, ahol B = a h/2 magasságban mért átlagos szelvényszélesség, h= a csatorna tengelyében mért vízmélység, ß=biztonsági tényező (1,2—1,3), h'á = az átbukó vízsugárnak a fenéken kialakuló, h a = mélységhez tartozó vízugrás (számított) magassága és L = a vízugrás számított hossza (~5ha). A vizsgálatot elegendő 2—3 szelvényre elvégezni. (A jelölések a 3. ábrán.) A csillapítás szempontjából kedvező, hogy oldalbukó esetén a víz a gyűjtőcsatornában irányát 90°-kal változtatja, mert ez energiaveszteséggel jár. A vízemésztés szempontjából viszont kedvezőtlen, mert a víz mozgása lelassul, a gyűjtőcsatornát lassabban hagyja el, visszaduzzasztást okoz, és e hatások következtében a gyűjtőcsatorna végénél, azaz a surrantó kezdeténél még nem alakult ki a kritikus sebesség és az ehhez tartozó kritikus mélység. E jelenségek kedvező befolyásolására eddig a gyűjtőcsatorna divergens kiképzésével, esésének növelésével és a fenék mélyítésével próbálkoztak. Eredményt csak az utóbbi próbálkozás hozott [8]. A nagy gyűjtőcsatorna méretek azonban sem gazdasági, sem pedig kivitelezési szempontból nem túl kedvezőek. (A kísérleteket csak derékszögű négyszög kereszt szelvényre végezték el egy konkrét eset kapcsán.) A hazai tározóépítés igényei 3. ábra. i>üa A felszíngörbe a gyűjtőcsatornában
