Vízügyi Közlemények, 1973 (55. évfolyam)

3. füzet - Korim Kálmán-Liebe Pál: A szentesi hévíztároló rendszer

A szentesi hévíztároló rendszer 299 A fedőkőzetoszlop, ill. köze/nyomás (petrosztatikus), valamint a tektonikus erők okozta (geosztatikus) nyomások hatása a szentesi hévíztároló szintben nem érvényesül, s minden kútban normális, vagyis hidrosztatikus telep-, ill. rétegnyomás viszonyokat találtunk a kezdeti mérések során (8. ábra). Ügynevezett túlnyomásos rétegek a dél-alföldi medencében csakis a miocén képződményekben fordulnak elő, ahol bizonyos esetekben a kőzetnyomás értéket megközelítő rétegnyomásokat mértek (pl. a makói kőolajkutató mélyfúrásban). Hőmérsékleti (geotermikus) viszonyok A szentesi hévízfeltáró fúrásokban észlelt nagy telephőmérsékleti és kifolyóvízhőmérsékleti értékek gyakorlati szempontból nagy jelentőségűek. Л nagy telephőmérséklet a rétegekben tárolt potenciális energia jelentős forrása, míg a 80 -100°C közti kifolyóvíz-hőmérséklet a hasznosítás egyik fontos tényezője. A műszeres réteghőmérséklet-mérési adatok alapján az 1600—2500 m-es hévízadó mélységszakaszban az ún. „reciprok" geotermikus gradiens (gg) 20 m/°C-nak adódott, vagyis a 100°C-os geoizoterma felület Szentes vidékén 1800 m mélységben, míg a 120 °C-os felület 2200 m mélységben húzódik. Ebből adódik, hogy az 1800-2400 m-es mélységszakaszból származó kifolyóvíz hőfoka 90—100 °C-t ér el. A 9. ábra szerinti átlagos 20 m/°C-os gg„-ve 1 számolva a hőmérséklet mélység szerinti növekedésének egvenlete: 7

, = 10,5 + 0,05L ahol T az L [in] mélységben várható hőmérséklet °C-ban. 1971-ben a kutanként négyszer mért talphőmérsékletek átlagának a várható értéktől való eltérését a 10ja ábra adja. Az ábrából kitűnik, hogy a nyugati területen levő Ilona-parti kúicsoporinál mért hőmérsékletek kisebbek, a keleti részen kapott értékek viszont nagyobbak a vártnál. Ez elsősorban az alaphegység nyugatról kelet felé történő emelkedésével magyarázható. года 8. ábra. A rétegnyomás mélység szerinti változása. 1 = hidegvízre számított-, 2 = a hőmérséklet figyelembevételével szerkesztett hidrosztatikus nyomás görbéje a ténylegesen mért nyomásértékekkel Fig. 8. Variation in reservoir pressure with depth. Hydrostatic gradient computed l = for cold water, 2 = with correction for temperature Fig. 8. Variation de ta pression de gisement, en fonction de la profondeur 1. Calculée pour l'eau froide; 2. Gradient hydrostatique, établi compte tenu de la température Abb. 8. Änderung des Schichtdruckes nach der Tiefe. 1 = auf kaltes Wasser berechneter hydrostatischer Gradient, 2 = mit Rücksicht auf die Temperatur festgestellter hydrostati- scher Gradient