Vízügyi Közlemények, 1973 (55. évfolyam)

3. füzet - Simó Tibor: Magyarország vízellátása

'284 Simó Tibor 1. A helyi vízkészletekre telepített ivó- és ipari vízmüvek építése, kedvező hidrológiai, illetve hidrogeológiai adottságok esetén; 2. Regionális vízmüvek létesítése egy adott térség vízkészleteinek optimális kihasználása és elosztása érdekében; 3. Regionális vízellátó rendszerek kialakítása több regionális vízmű összekapcsolásával, amelyek már országrésznyi területeket látnak el; 4. Országos vízelosztó hálózat kialakítása a regionális rendszereket összekötő távvezetékek kiépítésével ; 5. Nemzetközi interregionális rendszerek létrehozása, elsősorban a határmenti vízben szegény területek ellátására. A vázolt sorrend tekintetében a magyarországi vízellátás fejlesztése a regionális vízellátó rendszerek megvalósításánál tart. Az ország legiparosodottabb északi területén már az 1950-es évek elején nagy gondot okozott az ivó- és ipari-vízigények kielégítése. A gyorsan fejlődő ipar és az erőteljesen növekedő városi népesség kielégítő vízellátása az elszigetelt helyi készletekből, minden mesterséges beavatkozás nélkül, már nem volt megoldható. Az Országos Vízügyi Hivatal intézkedésére 1954 elején kezdődött meg a térség két regionális vízmüvének tervezése azzal a meggondolással, hogy azok később egységes rendszerré legyenek összekapcsolhatók. A tervezés és a vízellátási főművek megépítése hosszú éveket vett igénybe. Az addig már megépült müvek üzemeltetését 1962. január 1-én alapított regionális vízellátó vállalat kezdte meg. Az 1960-as évek elején végzett vizsgálatok szerint az országnak 11 olyan régiója volt, ahol a terület vízszegénysége, illetve az iparosodás és városiasodás miatt meg kellett kezdeni a nagyobb regionális vízművek (rendszerek) létesítésének előkészítését. Már akkor felmerült a 11 rendszer összekapcsolásával néhány évtized múlva kialakítható országos vízelosztó hálózat gondolata. Azóta újabb három regionális vízellátó vállalatot alapítottak. Két vállalat esetében a regionális művek (rendszerek) az előkészítés, tervezés stádiumában vannak. Két vállalat működési területén a folyamatos fejlesztés alatt álló regionális vízellátó rendszer művei részben már megépültek és üzemben vannak: — az egyik vállalat az észak-magyarországi iparosodott területet ivó- és ipari vízzel, — a másik az ország nyugati, dunántúli területén kialakult két nagyjelentőségű üdülési központot ivóvízzel látja el. a) Észak-magyarországi Regionális Vízellátó Rendszer Az észak-magyarországi regionális vízellátó rendszert üzemeltető vállalat a közigazgatásilag 19 megyére osztott ország 3 megyéjének területén szolgáltat ivóés ipari vizet. Az országrész Magyarország legiparosodottabb övezete. A nehézipar villamosenergiaipari, bányászati, kohászati, vegyipari, gépipari és építőanyagipari ipartelepein kívül, a régiónak nagy számban vannak könnyűipari és élelmiszeripari üzemei is. A térség iparosodottságára jellemző az is, hogy az ország iparának teljes vízigényéből több mint 30%-ot, frissvíz-igényéből kereken 40%-ot e három megye területén kell kielégíteni. Az ipartelepek és települések ivó- és ipari vízigényeinek kielégítését a vízellátó rendszer