Vízügyi Közlemények, 1973 (55. évfolyam)

3. füzet - Simó Tibor: Magyarország vízellátása

'276 Simó Tibor A röviden vázolt mennyiségi és minőségi probléma az ellátandó területen egyre rosszabb helyzetet teremthet. A mennyiségi probléma leküzdése érdekében a vizet távolabbi területekről kell szállítani. Az igényeknek megfelelő vízminőség biztosítása pedig mind nehezebben megoldható hasznosítás előtti kezelést tesz szükségessé. Mindkét esetben jelentős vízellátási többlet-költség merül fel, illetve a megoldatlan problémák a kérdéses területen súlyos vízellátási nehézséget, vízszolgáltatási zavarokat okozhatnak. A területi vízellátási gondok elsődleges leküzdését megfelelő vízgazdálkodási (víztakarékossági, vízvédelmi) intézkedések segíthetik elő. Vízben szegény területen, sok más intézkedés mellett, meg kell állapítani a vízigények kielégítésének fontossági sorrendjét. Л következő sorrend javasolható: 1. lakossági vízigények, 2. ipari vízigények, 3. mezőgazdasági vízigények, 4. egyéb vízigények. Természetesen az ellátott terület jellegétől függően a sorrend második és harmadik helyezettje felcserélhető. Általában a kisebb nemzetgazdasági kár figyelembevétele alapján lehet dönteni. Amikor egy térségben a települések vagy üzemek egyedi vízellátása, a kellő mennyiségű és megfelelő minőségű helyi vízkészletek hiánya miatt, már víztakarékossági intézkedésekkel sem biztosítható, akkor csak a több települést, üzemet ellátó regionális vízmüvek, nagy vízellátó rendszerek létesítése hozhat műszaki és gazdasági szempontból egyaránt kedvező megoldást. 1. Vízellátást befolyásoló tényezők a) Gazdaságfejlesztés. Magyarország nemzeti jövedelme az utóbbi két évtizedben megháromszorozódott. Az ország egész lakosságának figyelembevételével számított fejenkénti nemzeti jövedelem húsz év alatt 9300 Ft-ról 25 200 Ft-ra emelkedett. A nemzeti jövedelem előállításában résztvevő nemzetgazdasági ágazatok között legjelentősebb helyet az ipar foglalja el. Az ipari forrásból származó nemzeti jövedelem kereken négy és félszeresére nőtt. A mezőgazdaság és az egyéb nemzetgazdasági ágazatok által termelt nemzeti jövedelem növekedésésének mértéke valamivel alatta maradt a két és félszeresnek (lásd I. táblázatot). Az ipari termelés mennyiségi növekedését eredményező nagyarányú iparfejlesztés hatására — folyamatosan változott az ipar szerkezete és módosult a termékszerkezete — megváltoztak a termelési módszerek: a szétszórt kisüzemeket nagy gyáripari ipartelepek váltották fel; — nagy létszámot foglalkoztató új, ill. korszerűsített gyárak létesültek; — a korábban mezőgazdasági területeken is megindult az iparosítás, és — az ipari termelés súlypontjaiban négy új városközpont épült ki. A mezőgazdaság fejlesztésére a nagyüzemi gazdálkodásra való áttérés jellemző. A nagy kiterjedésű területeken gépesített földművelést folytató állami gazdaságoknak és termelőszövetkezeteknek ma már korszerű, koncentrált állattenyésztésre berendezett telepeik is vannak.