Vízügyi Közlemények, 1973 (55. évfolyam)

2. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

SZIGETKÖZI SZIVATTYÚTELEPEK ÉPÍTÉSE BABUSA PÁL és SARLÓS MIKLÓS

1 A szigetközi alsó öblözet kb. 120 km

2 területét az utóbbi évtizedekben gyakran érték belvíz vagy árvíz következtében elöntések. Altalaja jó vízvezető kavics, amely korlátlan mértékben adja a fakadóvizet. Erre a kavicsrétegre 0 — 10 m-ig változó vastagságú fedőréteg telepedett. Hosszabb ideig tartó árvíz idején legcélszerűbb fakadóvíz elleni védekezés az ún. lokalizálás, amelyhez ellennyomó medencék kialakítása szükséges. A Duna vízállásának csökkenésekor szükség van a medencék mielőbbi kiürítésére, illetve a belvizeknek és fakadóvizeknek a befogadóba vezetésére. Ebből következik, hogy a beeresztő műtárgyak számát és a szivattyúk vízszállító képességét növelni kell. Ez megoldható szivattyúk ideiglenes telepítésével (TO 300; CSK 1000), de stabil szivattyútelepek építése célszerűbbnek mutatkozik — elsősorban nagy teljesítménye és jó hatásfoka miatt. Ugyanakkor nem feleslegesek a hordozható szivattyúk, különösen helyi jellegű ár-, vagy belvízveszély esetén. A meglevő szivattyútelepeket à következőképpen jellemzi az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság a „Szigetköz fakadóvizeinek elvezetése" c. tanulmányában: „A zámolgi szivattyútelep két centrifugál szivattyúját egy-egy félstabil Langfelder típusú gőzgép hajtja. A telep gépi berendezése elavult, korszerűtlen, épülete megsüllyedt, megrepedezett, nagyon rossz állapotban van. A gépészlakás állapota hasonló, a tápcsatorna buzgárosodásra hajlamos." ,,A szavai szivattyútelepeken a két centrifugál szivattyú egyidejű hajtására 400 LE-s Diesel-motor szolgál, tartaléka egy félstabil gőzgép, amely azonban a tapasztalatok szerint a szivattyúk teljes fordulatú hajtására külön-külön is gyenge." A fentiek alapján a két telep elbontásának és újjáépítésének szüksége egyértelművé vált. Jelenleg az üzemben levő stabil szivattyútelepek teljesítménye a dunaremetei 550 cm feletti vízállás esetén fellépő fakadóvíz mennyiséggel nem képes egyensúlyt tartani, márpedig ez viszonylag sűrűn előfordulhat (1. ábra). A szigetközi alsó öblözetben a maximális fakadóvízhozam a hidrológiai adatok alapján kb. 20,5 m

3/s, ami további kapacitás növelést indokol. Az említett tanulmány egy újabb szivattyútelep építését javasolta a Bácsai főcsatorna torkolatánál. A három szivattyútelep kiviteli terveit a VIZITERV készítette. 1. A tervezett szivattyútelepek rövid ismertetése a) Az épülő ,,Ggőrzámolyi szivattyútelep" 4,0 m

3/s teljesítményű és elektromos meghajtással épül. Alépítménye három részre tagozódik: a szivattyúház alépítménye, a nyomócső és a nyomóakna. A szivattyúház szekrényalapozással készül. A nyitott vasbeton szekrényt földfeltöltésen építik a 110,45 m A. f. szintig, majd innen lesüllyesztik a 104,60 m A. f. alapozási szintre. A lesüllyesztett szekrényt víz alatti betonozással kell lezárni, amelyre kiegyenlítő beton, szivárgó réteg, szigetelés, aljazatbeton és egy 40 cm vastag vasbeton lemez kerül (2. ábra). A szivattyúház alépítménye hosszirányban 3 részre tagolódik: konfuzorra, szivattyúházra és a szívóaknára. A szívóoldalon található a kétsoros betétgerendás ideiglenes elzárás, majd egy acélszerkezetű táblás elzárás és végül a gereb. A szivaty4fj. Babusa Pál mérnök, építési osztályvezető, Sarlós Miklós mérnök főépítésvezető, Északdundntúli Vízügyi Igazgatóság, Győr