Vízügyi Közlemények, 1973 (55. évfolyam)
2. füzet - Jolánkai Gyula: Az árvédelmi töltéserősítések egyes kérdései
Az árvédelmi töltéserősítések 227 Az árvízvédekezési szállítási kapacitás ugyanis a leggyengébb keresztmetszete a hazai árvízvédelemnek, és a legtöbb árvízi katasztrófa bekövetkezésében — kivéve a hirtelen támadt gátszakadásokat — döntő szerepe volt. Összefoglalóan megállapítható, hogy a hullámverés elleni védekezésünk nem korszerű, idejétmúlta és gazdaságtalan. Szükséges, hogy helyébe jobb módszerek lépjenek. Az alább ismertetésre kerülő „vegyes" rendszerű töltéserősítési szelvények között van olyan, amely alkalmas a hullámverés elleni védekezést is törölni az árvízvédekezés számos gondjai közül. e) Az altalaj hibája, mint a gátszakadás oka Alábbiakban a címben megjelölt kérdéssel csak a teljesség kedvéért és csak érintőlegesen foglalkozunk. Az 1. táblázat В rovata az altalaj hibája folytán előálló gátszakadások típusait tünteti fel. A hirtelen előállott ilyen természetű szakadás példája a Szigetközben, Ásvány község mellett 1954-ben keletkezett gátszakadás. Az altalaj hibájának leginkább kézenfekvő javítási módja a mentett oldali terep terhelése, amelyet az utóbbi árvizek alkalmával árvédelmünk széles körben alkalmazott is (szorítógátas medencerendszerek, terhelő paplanok). A fejlesztés lehetőségének az olcsón, hidromechanizációval készíthető, vízáteresztő anyagú, mentett oldali feltöltések mutatkoznak. Itt a kínált nagyszámú külföldi gyártmány közül főleg a megfelelő gépi berendezéseknek kiválasztása, de méginkább sürgős munkába állítása a feladat. A fejlesztés során feltétlenül gondolni kell a folyóinkból kotorható szemcsés anyagoknak magán a folyón, továbbá a beépítés helyére vezető parti csövön át — szélső esetben 10 km rendű — távszállítására is. Ez megosztott kotrási-, víziszállítási-, hidraulikus leválási és parti szállítási műveleteket jelent. (Gépi berendezések nélkül a szóban forgó munka nem végezhető el.) Az országban ma rendelkezésre álló nyomócsöves hidraulikus úszókotrók távszállítási kapacitása távolról sem elegendő ahhoz, hogy az árvédelmi töltések mögött helyenként szükségesnek mutatkozó homokfeltöltéseket — amelyek gyakran 2—3 km távolságban is vannak a folyótól, és még ennél is távolabb a folyó megfelelő homoklerakódási helyétől — elkészítsék. Az altalaj hibáinak csökkentésére szolgáló egyéb módok — vízoldali szigetelések, mentett oldalon a vízvezető réteg megcsapolása — a hazai viszonyok között előreláthatólag csak speciális esetekben találhatnak alkalmazást. 2. A töltéserősítés néhány kipróbálásra javasolható „vegyes" rendszerű szelvénye Az alábbiakban olyan töltéserősítési szelvényeket ismertetünk, melyeknél új módszer kutatással való kimunkálására nincs szükség. 5 Mind a kapcsolatos technológia, mind pedig az előiegyártás és a szükséges gépi berendezések rendelkezésre állnak az országban. Tehát elhatározás, tervezés és építés kérdése a kipróbálás. Ez szolgáltathatja azokat az adatokat, amelyek a további — kiterjedtebb mértékű — alkalmazás tekintetében a döntéshez kellenek, de ez szolgáltathatja azokat az adatokat is, amelyek a tervezés, előregyártás és építés további finomí8 Elképzelhető, liogy réselési technológiával készített vékony vasbetonfal olcsóbb és jobb eredményt nyújthat, mint a felvázolt vasbeton szádpallós megoldások, azonban ilyen olcsó és jó technológiát az országban ez idő szerint még nem vezettek be.
