Vízügyi Közlemények, 1973 (55. évfolyam)

2. füzet - Benedek Pál-Hock Béla-Kádár László-Puskás Mária-Rymorz Pál: Vízminőségi értékelés a tervezett budapesti szennyvíztisztító telepek üzemi hatásfokának megállapításához

Vízminőségi értékelés 191 d) Tekintve, hogy a Duna kifejezetten nemzetközi vízkészlet, továbbá, hogy egyes államok - különösen hazánk — legfontosabb jövőbeli ivó- és iparvíz forrása, meg kell követelni az első minőségi osztályt minden komponensre, ahogy azt a III. táblázatban feltüntettük. Minden Duna menti államnak kötelessége kell legyen a jövőben, hogy az első osztályú minőségben kapott vizet ugyanúgy adja át szomszédjának és csak az ország területére eső Duna-szakasz öntisztító kapacitását hasznosíthatja szennyvízelhelyezésre. Ez gyakorlatilag megszabja a szennyvíztisztítás szükséges hatásfokát és ezt a feltételezett állapotot vettük alapul mi is a további számításokba. e) Kiszámítottuk, hogy a budapesti szennyvíz kielégítő (de nem teljes) elkeveredése, amennyiben azt egy ponton bocsátanánk be, 50 — 70 km hosszon következnék be (6. ábra). A két ponton megosztott bevezetés mellett ez a hossz már a negyedére csökkenthető, tehát fontos feladat az elkeveredési viszonyok alapos értékelése a szennyvíztisztítás és az öntisztulás hatásosságát illetően. /) Budapest jelenlegi (IV. táblázat) és 1980-ra várható (VII. táblázat) szennyvízterhelését alapul véve, továbbá felhasználva a BOI

5 változásra rendelkezésre álló adatokat, kiszámítottuk a szükséges tisztítási hatásfokot BOI

5-re. A statisztikai értékelésből kiderült, hogy ez 85% kell legyen, ha 95% valószínűséggel óhajtjuk az 5 mg/l határkoncentrációt biztosítani a déli országhatárnál (1. 9. ábrát). g) Vezérfonalként elfogadva a BOI

5-re megkívánt 85%-os tisztítási hatásfok értéket, ellenőriztük annak megfelelőjét a többi vízminőségi komponenst illetően (1. 10. ábrát, VI, VII. és VIII. táblázatot). Ügy találtuk, hogy a jelenlegi öntisztulási adatok birtokában, elfogadhatóak az eredmények, de 1980 után — amikor az adonyi vízlépcső kiépítése aktuális lesz — szigorítani kell a hatásfokot. Mindennek költségkihatását vizsgáltuk és azt találtuk (1. II. és 12. ábrát), hogy ha 3 egyenként kb. x/

2 millió m

3/nap kapacitású tisztítótelepet építünk, akkor a beruházási költség 2,70 milliárd Ft, míg ha 1 db l/

2 millió és 1 db 1 millió m

3/nap kapacitású, tehát összesen 2 teleppel számolunk, akkor 2,55 milliárd Ft. I II о D A I. о M [1] Benedek, P., Hock, В., Literdthy, P.: A Duna magyarországi szakaszának vízminőség-szabályozási problémái. Vízminőség-szabályozási szeminárium. UNDP/WIIO Hungary 3101. Hiidape.it. 1972. [2 ] : Л távlati ipari fejlődés várható vízszennyező hatása iparáganként és a védekezés műszakigazdasági lehetőségei. OMFB 20—7102, 1973. [3 ] : .lakost vody v tocich v roce 1967, RVT — Praha, 1968. [4] Benedek, P., Literdthy, P., Puskás, M. : Wasserqualitätsprobleme des ungarischen Donauabschnittes. GWF, 113. Heft 7. 1972. [ö] Böhnke, В. : Wassergütewirtschaft im Rahmen unserer Gesellschaft und weiterer Entwicklungstrend. (Kézirat) Ii] Klein, L.: River pollution III. Control. Butterworths. London, 1966. 7] Hock, В.: Szennyvízelkeveredési vizsgálatok szervesanyag-lebontás figyelembevételével. (Kézirat) 8] Kádár, L.: A szennyvíz koncentráció-eloszlása és a befogadó áramlási viszonyai közötti kapcsolat. Doktori disszertáció, Budapest, 1968. [9] Kádár, L. : A szennyvíz elkeveredése folyóban. Hidrológiai Közlöny, 1969. 9. 418. flüj Dégcn, I.: Vízgazdálkodás II. Vízkészletgazdálkodás. Tankönyvkiadó, Budapest, 1972. Ill] Hock, В.: Vízminőségi mérleg. VIZDOK, VMGT 27, Budapest, 1970. [12] Hock, В.: Vízhozam és vízminőség közötti összefüggések alkalmazása vízminőség-szabályozási feladatok megoldására. Hidrológiai Közlöny, 1969. 11. 491. 113] -- —: A vízgazdálkodás távlati műszaki-gazdasági fejlesztésének módozatai és feltételei. OMFB 9—704—K/1971. [14] Smith, В.: Cost of Conventional and Advanced Treatment of Wastewater. .1. WPCF. Vol. 40. No. 9. 1908.