Vízügyi Közlemények, 1973 (55. évfolyam)

2. füzet - Benedek Pál-Hock Béla-Kádár László-Puskás Mária-Rymorz Pál: Vízminőségi értékelés a tervezett budapesti szennyvíztisztító telepek üzemi hatásfokának megállapításához

168 Benedek Pál, Hock Béla, Kádár László, Puskás Mária, Rymorz Pál irányú, egyrészt bővíteni és megbízhatóbbá tenni a vízminőségi adatgyűjtést, másrészt meghatározni a tisztítási hatásfok kiszámításának módszertanát a konkrét viszonyokra. Sajnos — mint az előzőekben erre rámutattunk — nincs mód arra, hogy megvárjuk a több évi kutató és adatgyűjtő munka eredményeit, így a rendelkezésre álló nem teljes adatok alapján kíséreljük meg tanulmányunkban, hogy segítséget adjunk a probléma közelítően optimális megoldásához. A közölt megállapítások helytállóságát szükséges a projekt keretében felülvizsgálni, illetve finomítani a kijelölt mintaterületeken kapott eredmények alapján. A leggazdaságosabb megoldás egyébként a befogadó vízminőségi igénye, valamint a szennyvíztisztítás módja és mértéke közötti kapcsolatok feltárása, elemzése alapján alakítható ki. Erre utal a szennyvízbírságról szóló 1/1969 (XI. 25.) OVH számú rendelkezés 14. szakasza is. 2. A magyarországi Dana-szakasz vízminőségének alakulása az utóbbi években Vizsgálatunkat a rajkai szelvényen belépő Duna vízminőségével kell kezdenünk. Az F.szakdunántúli Vízügyi Igazgatóság 1967 — 71. között hetenkénti gyakoriságú méréssorozatát dolgoztuk fel az I. táblázatban a szervesanyag szennyeződésre jellemző permanganátos oxigénfogyasztás vonatkozásában. A táblázatban a 95%-os tartósságú kisvízhozamhoz tartozó ún. anyagáram (vízhozam szorozva anyagkoncentrációval) értékek szerepelnek. A vízminőségromlás — mint látható — évi átlagban 8,2%-os. Ez közepes vízhozamok (KÖQ) esetén 4,9%-ra módosul, de még így is — ha ez így tart tovább — 20 év alatt a jelenlegi szerves szennyeződés meg fog kétszereződni a hozzánk érkező Duna-vízben. Az 1. ábrán ugyancsak a permanganátos oxigénfogyasztást tüntettük fel, illetve ennek változását Rajka I. táblázat és Mohács között. A görbék a havonként mért értékek számtani közepéből képzett pontokat kötik össze. Feltüntettük az ábrán a mintavételkori vízhozamok éves átlagát is. Ez rögtön megmagyarázza, hogy miért ,,jobb" az 1970-es esztendő értéktartománya, mint az 1969. évbeli. A szennyeződést jelző oxigénfogyasztás Budapestig taitó emelkedését a II. táblázatban látható összehasonlítás magyarázza [3], ahol is összevetettük a Eudapest feletti szenynyezőforrások akkumulált értékét a Dunában mért értékekkel. A két érték nagyságrendi egyezése az adatok helytállóságát bizonyítja. Felhívjuk a fi* 95%-os tartóssági! vízhozamhoz tartozó értékek gyeimet arra, hogy pl. permanA vízminöségromlás mulatója a rajkai Duna-szelvényben Table 1. Index oi water quality deterioration in the Rajka cross-section on the Danube Tabelle 1 Kennwert des Verderbens der Wasscrqualität im Donauquerschnitt von Rajka Vizsgált év Anyagáram* (g/sec): KMnO,-os oxigénfogyasztás és a vízhozam szorzata 1967 5100 1968 5740 1969 5800 1970 6500 1971 7200