Vízügyi Közlemények, 1973 (55. évfolyam)

1. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

Víziterv: Korszerű tervezés 131 ságait tükrözi, és olyan megoldásokat ismertet, amelyek kevésbé kedvező adottságok esetén gazdaságosan nem alkalmazhatók. A vízigények fokozódása azonban ott is gátépítésekre késztet, ahol a lehetőségek mostohábbak, így pl. Magyarországon is. Ismerteti a hazai tározógátak szerkezetét. 8. A komplex csőszerű öntözőfürtökkel a kiskörei rendszerben Cábri Mihály foglalkozik. Tanulmányában a VÍZITERV által tervezett rakamazi új komplex esőztető öntözőtelepet ismerteti. Az öntözővíz-ellátást a Tisza folyó biztosítja az e célból épülő több feladatot betöltő, két irányú vízfolyást biztosító tápcsatorna útján. Az öntözőfürt vízellátására az árvédelmi töltés víz felöli oldalán elhelyezett nyomásközpont szolgál. '.). Puky Endre beszámol azokról az eredményekről, amelyeket a tervezés automatizálása és a számításgépesítés terén a mezőgazdasági vízháztartásban felmutathatnak. A nyílt felszínű csatornák tervezéséhez négy elektronikus számítógépi program készült. Az esőztető öntözőfürtök felszín alatti csőhálózatának méretezéséhez olyan gépi módszert dolgoztak ki, amely a méretezésen túlmenően gazdasági optimalizálást is végez. 10. Dr. Léczfalvy Sándor tárgyalja a kutakból való öntözővíz beszerzés módozatait. Foglalkozik a kutak tervezésével, építésével, a vízminőségi kérdésekkel, valamint a hidrológiai és ezekkel kapcsolatos hidraulikai méretezésekkel, számításokkal. stb. 11. Horváth Vilmos tanulmányában kifejti a nagyüzemi szőlők és gyümölcsösöktalajvédelme és vízháztartása érdekében tett intézkedéseket. A műszaki megoldások annak alapelvnek a következetes érvényesítésén alapultak, hogy a talajvédelem leghatékonyabb mérnöki rendszere a lejtőhatás mérséklésével párhuzamosan, a felszíni lefolyási hosszak megfelelő mértékű csökkentéséből, a lejtőn való rendezett, rombolásmentes vízlevezetésből áll. 12. Kamarás Miklós ismerteti a talajművelés szerepét a vízgazdálkodás tervezésében. Az alkalmazott, és csak példaként kiemelt néhány módszer hatásának összehasonlítása is szemlélteti, hogy a vízgazdálkodás szervezése során a talajművelés és a hozzá szorosan csatlakozó vetésszerkezet részletes tervezést igényel. 13. Seidl Fidél beszámol a talajerő- és vízgazdálkodás összefüggéseiről. A talajvédelmi és vízrendezési munkákban a talajok vízháztartásának a termelés nézőpontjából pozitív irányban történő befolyásolását tervezi, ami a mezőgazdasági termelés fokozását, az átlagtermések növekedését eredményezi. Ezért igen nagy jelentőséggel bír e két alapvető teimelési tényező egymásrahatásának közelebbi tanulmányozása. A vizsgálatok arra terjedtek ki, hogy a mezőgazdasági termelés fejlesztésének tervezése céljára olyan összefüggéseket tárjanak fel, amelyek megfelelő adott csapadékviszonyok esetén támpontot adnak a várható teimés menynyiségére, illetőleg arra, hogy milyen mennyiségű műtrágya hasznosulása várható. 14. À hazai korszerű tógazdaságokat Elekes Károly tárgyalja. A halastavak több célú hasznosítása általában a halászati ágazat teimés eredményeit segíti. A halastavakon nevelt kacsák betöltik az éiő trágyaszóró szerepét, amelynek eredményeként jelentősen emelkedik a tavak halhús-hozama, miközben a 2 — 3 hetes korukban kihelyezett kacsák további 4 — 5 hét alatt elérik a 2,5 kg/db átlagsúlyt. A halastavak hozamfokozásának jelentős tényezője a kelet-ázsiai növényevő halfajok meghonosítása. A biológiailag elöregedett tavakból, holtágakból a haltermelést akadályozó káros vízinövényzetet növényevő halak megfelelő arányú népesítésével ki lehet irtani, így a tavakat biológiai módszerrel meg lehet fiatalítani. A növényevő halak a halastavi terméseredmények hozamfokozásán kívül jól alkalmazhatók az öntöző és belvizi csatornahálózat karbantartásánál. Megfelelő halasítással a csatornák növényirtása biológiai módszerrel megoldható. 15. Kálmán László és társai beszámolnak a nagyüzemi esőztető öntözés magasnyomású automatikus szivattyútelepeinek tervezéséről. Az öntözendő terület az öntözővíz-beszerzés helyéhez képest a nagynyomású öntözőszivattyú-telepek két fő típusát hozta létre. Az egyik típusnál a vízfolyás vagy tó mellett elhelyezett szivattyútelep szivattyúegységei közvetlenül és csak a nyomócsőhálózatra dolgoznak, vagy a szivatytyúk egy része egy távolabb elhelyezett öntözőszivattyú-telephez szállítja a vizet, és 0'