Vízügyi Közlemények, 1973 (55. évfolyam)

1. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

120 Ihrig Dénes tényleges szükséglet és várható fejlesztés arányában álljon a lakosság szociális igényei és a mezőgazdaság, valamint ipar célját szolgáló vízhasznosítások rendelkezésére. A vízkészletek felhasználásával kapcsolatban, pár évtizeddel ezelőtt, probléma csak kivételes esetekben merült fel. A rendelkezésre álló vízkészletekből az igények általában mennyiségileg és minőségileg is kielégíthetők voltak. Az ipar és mezőgazdaság fejlődése azonban mind mennyiségi, mind minőségi szempontból annyira felfokozta az igényeket, hogy kielégítésük már csak tervszerű vízgazdálkodás alapján volt biztosítható. Az ország vízgazdálkodásában gyökeres változások következtek be nemcsak a tervezés és az építés vonalán, hanem az előmunkálatok terén is, amelyeknek most már sokkal inkább kellett széles körű, tudományosan megalapozott kutatásokon nyugodni mint a század közepén bekövetkező, robbanásszerű fejlődést megelőző időszakban. És a vízgazdálkodás konkrét céljaira irányuló kutatások mellett ki kell hangsúlyozni az elvontabb, tudományos eredményeket kereső kutatásokat is. A gyakorlati célokat szolgáló vízgazdálkodási kutató munka csak úgy tud megbízható eredményeket adni, ha alapvető, tágabb értelemben vett hidrológiai tudományos kutatás, eredmények előzik meg. Pl. a vízkészletek mennyiségi és minőségi feltárása, természetes vizeink szennyeződés elleni védelme, a vízjárás előrejelzése, a vízgazdálkodási tervezés, a vízi építmények tervezésének hidrológiai és hidraulikai kérdései nem oldhatók meg megelőző és beható elméleti és módszertani adatgyűjtés, vizsgálatok és kutatások, valamint ezek eredményei nélkül. És nem elegendő a csak már meglevő tudományos eredményeket felhasználni a kutatásoknál, hanem az alapvető tudományos kutatást állandóan fejleszteni is kell. Közelebbről nézve az Intézet munkáját, az a vízzel foglalkozó tudományok egységes és dialektikus szemléletére építve nemcsak egy-két vízkutatási irányt jelölt ki feladatul, hanem a vízgazdálkodás összetett céljának megfelelően teglalkozott tudományos kérdésekkel, és kutatásainak eredményei alapján vizsgálták a jelentősebb vízgazdálkodási feladatokat. Munkássága magában foglalta a felszíni és felszín alatti vizek műszaki-hidrológiai, hidraulikai és minőségi kutatását és mindezek alapján adatgyűjtő munkát, melyet a vízgazdálkodás szempontjai szerint — és velük legszorosabb kapcsolatban — tudott irányítani. Mindenekelőtt igen fontos feladat volt — a már 1886 óta folyó — vízrajzi adatgyűjtő munka fejlesztése. Ez az adatgyűjtő munka messze múltra tekint vissza. Már a XIX. század első harmadában is találkozunk vízrajzi észlelésekkel. Mikor 1886ban a Vízrajzi Osztályt felállították, már előzőleg az országban 125 vízmércén észleltek vízállásokat, és már egy fél évszázaddal is előtte figyelemre méltó vízrajzi kutató munka folyt. Az Intézet megalakulásakor ez a Vízrajzi Osztály, illetőleg 1929 óta már önálló Vízrajzi Intézet, 1952-ben teljes munkakörével a megalakult Intézetbe, mint annak első osztálya beolvadt. Megalakulása utáni években — az ország vízgazdálkodásának a hidrológiai események és a követelmények növekedése miatti fejlesztése, de nem utolsó sorban a kapcsolódó tudományágak haladása következtében — az Intézet munkájának szélesedése és differenciáltsága következett be. Változtak a kutatások célkitűzései, eszközei és módszerei is. Az Intézeten belül 1952-ben alakult 5 kutatási szervezeti egység fokozatos fejlődéssel és a munkakörök átcsoportosítása útján 1958-ban 6 kutatási szervezeti egységgé bővült. A feladatot tehát az Intézet — a 20 éves fejlődés során — a következő kutatási munkakörökben, és ezeknek megfelelő szervezeti beosztásban végezte az alábbiak szerint. 1. Vízgazdálkodási kutatási munkakör. Feladata a komplex vízgazdálkodási és vízkészletgazdálkodási kutatás. 2. Felszíni vizek hidrológiai kutatási munkaköre. Feladata a területi hidrológiai és hidrometeorológiai, rendszerhidrológiai, a folyó- és állóvizek, a hidrológiai és hidrometcorológiai előrejelzés kutatása, és a kutatási, számítástechnikai, valamint adattári munka. 3. Felszín alatti vizek hidrológiai és hidraulikai kutatási munkaköre. Feladata a talajvíz, karsztvíz és rétegvíz hidrológiai és hidraulikai kutatása, valamint a hidrogeofizikai kutatás. 4. Vízminőségi és víztechnológiai kutatási munkakör. Feladata a szennyvíztisztítási technológiai, vízminőségi és vízelőkészítési kutatás. 5. Hidromechanikai kutatási munkakör. Feladata a mederhidraulikai, kommu-