Vízügyi Közlemények, 1973 (55. évfolyam)
1. füzet - Salamin András: Árvízi előrejelző modell az általér vízrendszerébe
108 Salamin András Az alapadatok alapján — jelen rendszerünknél az esőintenzitás értékek alapján — készíti a modell az előrejelzés-sorozat induló értékét, majd a kontrolladatok — rendszerünknél a vízállásadatok — alapján azt fokozatosan javítja. Az előrejelzés-sorozat véges lépés után — a modell konstruálása következtében — a ténylegesen mérhető érték felé konvergál. A modell tehát egy dinamikus programozási feladatnak felel meg, melyben az idő múlásával javuló, konvergáló erőrejelzési sorozatot kapunk. Az árvízi előrejelző modell alapvetően három részmodellből áll (2. ábra): — M. 1. a le/olyási modellből, mely az alapadatok alapján az induló előrejelzést adja, — M. 2. az előrejelzést javító modellből, mely az árvizes időszak alatt javítja az előrejelzést, — M. 3. az előző két modellt javító modellből, mely az árvíz levonulása után a részletes kiértékelés alapján a modellek paramétereit korrigálja. A felállított modell paramétereinek meghatározása a hidrológiai adathiány miatt nagy problémát jelentett. Ahhoz, hogy a távjelző rendszer beindulásakor is már számítható előrejelzéseket lehessen készíteni, a modellhez induló paramétereket kellett meghatározni. Ezeket a paramétereket a Zagyva—Tarna vízgyűjtőjén végzett részletes vizsgálatokból [4] hidrológiai analógiával számítottuk. Az induló paraméterek javítását majd a M. 3. részmodell fogja végezni. a) befolyási modell (M. 1.) A bevezetőben vázolt feltételek —- különösen az előrejelzéshez rendelkezésre álló számítási lehetőség és rövid idő — szűk korlátot szabnak a „kézi" számításra épülő modellnek. Az operatív beavatkozás (vízkormányzás, védekezés) az árvízi tömeg, valamint a maximális vízhozam értékének, ill. annak megjelenési időpontjának (késleltetési időnek) előrejelzését igényli a vízrendszer fontosabb szelvényeiben. 1. Első lépésben határozzuk meg az árvízi tömeg értékét egy adott (i) szelvényben : ahol V, — az i szelvény árvízi tömege, L, — az i szelvény hatékony csapadékösszege (a lehullott csapadékösszeg lefolyásra kerülő hányada), H t — az i szelvény vízgyűjtőjét jellemző csapadékösszeg, a, — az i szelvény vízgyűjtőjére vonatkozó lefolyási hányad (tározók hatása nélkül), Fi — az i szelvényhez tartozó vízgyűjtő terület. Az (1) összefüggés változói közül F, adott, H t értéket a távjelző rendszer szolgáltatja (a HIDRA II. mindjárt integrált csapadékértéket ad), a, értékét az előrejelző szakembernek kell megbecsülnie vagy meghatároznia [1] (első valószínűségi változó). A becslést megkönnyebbíthetjük, ha a vízrendszer jelentősebb szelvényeire meghatározzuk a (3. ábra) У. " ßi = — 1 viszonyszámot, (2)
