Vízügyi Közlemények, 1973 (55. évfolyam)
1. füzet - Varga József: A regionális vízellátó rendszerek hosszútávú tervezéséről
88 Varga József Ha összehasonlítanánk két „egyenlően fejlett" államot néhány kiemelt termékcsoport belföldi árarányai tekintetében, azonosságot valószínű hogy nem találnánk, de tandenciális hasonlóságot igen. Ezzel szemben, karakterisztikusan különböző fejlettségi színvonalon állók, ugyanazon termékcsoportokra vonatkozó árarányai szignifikánsan kell, hogy különbözzenek az alapvető árfunkciók miatt. E gondolatmenetet részben alátámasztja Nyilas András cikke 2 6, melyben arról ír, hogy a gyengébben fejlett országok beruházási rátája alacsonyabb és anyagi összetételének arányai eltolódnak, ha gazdaságilag fejlettebb országok árrendszerét vesszük alapul a ráfordítások mérésénél. Példaként említi Olaszországot, melynek 1950 évi, a bruttó nemzeti termék százalékában kifejezett és részletezett beruházási rátáját átkalkulálták az Egyesült Államokban érvényes árak alkalmazásával és а /V. táblázat szerinti összehasonlítás adódott: IV. táblázat Az Olaszországban Az Egyesült Államokban Megnevezés Megnevezés érvényes arak alapján Gép 30,0 4,0 Építés 7,8 8,6 Készletnövekedés 1,3 1Д Összesen: 19,1 13,7 Kövessük most gondolatban a 3. munkahipotézisben körvonalazott gazdasági fejlődést. Tekintsünk el attól, hogy e fejlődést milyen áralakulások ösztönzik vagy követik ideiglenesen. Csak azt fogadjuk el, hogy áraink arányai eltolódnak és a változások globálisan megfelelnek a gazdasági fejlettség elért színvonalának, de akkor árarányaink tendenciális hasonlóságot kell hogy mutassanak olyan országok árrendszerével, melyek a fejlődés ugyanazon stádiumában vannak. Ez a hasonlóság bizonyos határok között annál erősebb lehet, minél aggregáltabb árakkal dolgozunk. Modellünk igényei közül emeljük ki a legfontosabb aggregátumokat: 1. Mélyépítés 2. Magasépítés 3. Gépészeti berendezés 4. Energia 5. Munkabér Azt a kérdést, hogy a 3. munkahipotézisben fejlődés bekövetkezése jogossá teszi-e a 4. munkahipotézisben rögzített országcsoportok árarányaival való számolást az egyes periódusokban, ma még aligha lehetne egyértelműen eldönteni. Mégis fogadjuk el ezt a gondolatot a kiemelt aggregátumok vonatkozásában, mert e a Nyilas András: Beruházási tevékenységünk néhány problémájáról. Közgazdasági Szemle. 1971. 11.
