Vízügyi Közlemények, 1972 (54. évfolyam)
1. füzet - Sebestyén Gyula-Stvrteczky Ferenc-Szabó Ákos-Verba Attila: Szivattyúban fellépő kavitáció vizsgálata direkt és indirekt módszerekkel
Szivattyúban fellépő kaviláció Г>1 zóak, azonban a gyorsulásszint értékek változása (pl. a kavitációs állapot gyorsulásszintje viszonyítva a kavitációmentes áramlás gyorsulásszintjéhez) nagyobb s emiatt kiértékelése kedvezőbb. A zajmérések során kapott hangnyomás-, illetve gyorsulásszinteket a későbbiekben egységesen zajszinteknek, a zajszint változását valamilyen hidraulikai jellemző függvényében bemutató görbét zajszintgörbének nevezzük. A 12/3. ábra a vizsgált szivattyú zajszintgörbéjét mutatja be a frekvenciaspektrumból átvett, illetve a 12/2. ábra szerint meghatározott n g a, zetes zaj szintértékek berajzolásával. A zajszintgörbének a frekvenciától való függetlenségét a 13. ábra mutatja, amelyben egy szívóképesség vizsgálat során 10, 18 és 20 kHz-en felvett zajszintgörbéket mutatunk be a zl/) NPS H függvényében. Különösen figyelemre méltó, hogy a 20—20 000 Hz frekvenciatartományban mért eredő zajszint (/*) — éppen a frekvenciaspektrum jellege miatt — a diszkrét frekvencián kapott zaj szintgörbékkel teljesen egyező karaktert mutat. gb> "gc »gc jelleg13. ábra. A zajszint (n s) változása a szívómagasság M^NPSH) függvényében 10. 18 20 kHz frekvenciákon, ill. 20 — 20 000 Hz frekvenciatartományban (f* eredő zajszint ). Fig. 13. I.e changement du niveau de bruit (n g ) en fonction de la hauteur d'aspiration ( J/ÎNPSH ) en fréquences 10, 18 et 20 KHz, c'est-à-dire dans la gamme de fréquence à 20=20 000 Hz (f* est le niveau de bruit résultant ) Abb. 13. Änderung des Geräuschpegels (n g) in Abhängigkeit von der Ansaugehöhe I/INPSH ) bei den Frequenzen 10, 18 und 20 kHz, bzw. im Frequenzgebiet 20 — 20 000 Hz (f* = resultierender Geräuschpegel). b) Az izolált kavitáció zajszintgörbéje A kavitációs állapotok zajeffektusai szoros kapcsolatban állnak a zajgenerátorokkal. A zajvizsgálatok szempontjából alapszintnek a kavitációmentes áramlás során mérhető zajszintet fogadjuk el. A kavitáció kifejlődésekor a kavitációmentes áramlás zajára az 1. és 2. típusú zaj generátorok zajeffektusai szuperponálódnak, azaz a kavitáció megjelenésével a zajszint növekszik. Ez az effektus szolgál a kezdeti kavitáció tartománvának a megállapítására [21]. [22], [23], [24] is. A kavitációs állapot tárgyalásakor annak második szélső értékének a blocking állapot megjelenését tekintettük, amikor a kavitációs zóna kialakul, azonban a
