Vízügyi Közlemények, 1972 (54. évfolyam)
1. füzet - Bogárdi István: Árvédelmi töltések védőképessége szélnek kitett széles hullámterű folyókon
Árvédelmi töltések védőképessége 69 ség idézi elő az említett mértékadó h m-et, atlól függően, lwgy az (1) képlet, többi változója hogyan alakul. A vizsgált árvízvédelmi szakasz körzetében levő meteorológiai állomás szélsebesség adataiból több évre visszamenőleg rendelkezésre áll a kiválasztott, 1 —4 napos időszak alatt mért különböző irányú (pl. 8 fő irányban) maximális szélsebesség. Figyelembe kell azt is venni, liogy az árvizek az év különböző időszakában milyen valószínűséggel lépnek fel és így a havi szélsebességadatokat súlyozni kell. A számítások során március, április és május hónapok 2 órás szélsebesség adatait vettük figyelembe, mert a tiszai árvizek legnagyobb valószínűséggel ebben az időszakban lépnek fel. Ez után keresztszelvényről-keresztszelvényre kiszámolható a kritikus időszakra vonatkozó, különböző irányú max. hullámmagasság, amelyek közül minden esetben a legnagyobb adja h m egy minta elemét. Ezt a számítást célszerű elektronikus számológéppel végrehajtani. A mintaelemekből meghatározzuk a li m értékek empirikus eloszlásfüggvényét, F m(x). Következő lépés az említett G(x) simított eloszlásfüggvény és az F m(x) empirikus eloszlás kompozíciójaként kiszámítani az F(/Í 4) eloszlásfüggvényt. A következő gyakorlati esetek lehetségesek az előzőktől eltérően : — az évi legnagyobb vízállásokat is tapasztalati eloszlással jellemezzük, vagy — a hullámhatás tapasztalati eloszlásfüggvényét is kisimítjuk. Ezek az elvi megoldás szempontjából azonban nem jelentenek különbséget. Ismerve a szelvényre megengedhető /г 4 értéket, felírható a kompozíció eloszlásfüggvényének értéke : P(lh^hl)=2:Wi-x)[Fm(Xs)-F m(Xs-1)] (9) ahol s a h m rendezett mintáinak halmaza. Természetes, ha mindkét eloszlás simított, pontosan integrál alakban is felírható a kompozíció eloszlása. A vizsgálatot GIER-4 típusú számológép hajtotta végre, a számítás keresztszelvényenként 1,5 percet igényelt [8]. Visszatérve a tanulmány elején közöltekre, a (9) egyenletből kapott valószínűséget egybevetjük a többi jelenség (e v e 2, e : i) megfelelő értékével és így kiválasztható a legnagyobb valószínűséggel előforduló, tönkremenetelt okozó árvízi hatás. Ezután szelvényről-szelvényre haladva normál statisztikai elemzéssel határozható meg az /. ábrán bemutatott árvízvédelmi szakasz védőképesség eloszlásfüggvénye. Az árvízvédelem országos műszaki-gazdaságossági vizsgálata során a vízügyi igazgatóságok munkacsoportjai adták meg a keresztszelvényekhez tartozó jellemző paramétereket f(6) egyenlet] és a környező meteorológiai állomás széladatait. A számítást a Vízügyi Szervezés és Számítástechnikai Iroda programja szerint hajtották végre, majd a munkacsoportok megkapják a (9) egyenlet valószínűségeit, illetve ugyanehhez a valószíűséghez tartozó Ii, rc d vízállást, a G (x) eloszlásfüggvény alapján. Л további munka során ezeket az értékeket vetették egybe a többi árvízi hatással. Ismételten felhívjuk a figyelmet a véderő hullámcsillapító hatásásának árvíz alatti mérésére. Az ismertetett módszer természetesen nemcsak az árvízvédelmi töltésekre haló
