Vízügyi Közlemények, 1972 (54. évfolyam)
1. füzet - Csuka József: Hálótechnikai módszerek alkalmazása a vízépítésben
40 Csuka József szükségletet, hanem a tényleges átfutási időt jelenti, amely a technológiai folyamat munkaráfordítás nélküli időszükségletét is magában foglalja. A CPM eljárással — a tervezés, kivitelezés koordinálásához — meghatározott időtervek információtartalma a következő: — A hálódiagram mennyiségi jellemzői alapján kiválaszthatók azok a tevékenységek, amelyek a végső cél elérése szempontjából a legfontosabbak, így a folyamat potenciálisan „szűk keresztmetszetei" az irányítás számára ismerteknek tekinthetők. — A kis időtartalékú folyamatok, amelyek könnyen kritikussá válnak ismertek és ez olyan irányítást tesz lehetővé, amely megakadályozza ezek kritikussá válását. — Ismertek azok a nem kritikus tevékenységek, amelyek munkaerőtartalékainak észszerű felhasználása lehetővé teszi a kritikus tevékenységek maximális megrövidítését. 2. A CPM vagy „kritikus út módszer" alkalmazása vízmOcpítcs folyamattervezésére A határozott időtartamú folyamattervezést egy csáposkútra telepített vízmű építése kapcsán mutatjuk be. A CPM eljárás alkalmazásával a kivitelezés időtartamát, a kritikus tevékenységeket és az időtartalékokat kívánjuk meghatározni. A példa számítási anyagát Dr. Rajczi Kálmán bocsátotta rendelkezésemre. a) A logikai tervezés A megoldáshoz elsősorban a logikai tervezés célkitűzésének megfelelően a műszaki tervek utasításait bontottuk fel időben lejátszódó folyamatokra (munkamegosztás szerint), majd a technológiai és logikai kötöttségek szerint irányított hálóba foglaltuk. így a létesítmény folyamattervéhez jutottunk, amelyről leolvasható, hogy egy folyamatot milyen folyamat, vagy folyamatok előznek meg, követnek, vagy futnak vele párhuzamosan. A műszaki terv időben lejátszódó folyamatokra bontott változatát az I. táblázat foglalja össze. Azt a körülményt, hogy a könnyebb áttekinthetőség biztosítására az elemi folyamatok helyett — amelyekre időnormák állapíthatók meg — összevont folyamatcsoportokat vettünk fel a megállapítható szélsőértékek átlagértékeinek, mint várható kivitelezési időtartamok számításával vettük figyelembe. Az I. táblázatban foglalt tevékenységeket a hálótervezés alapelemeinek alkalmazásával és az általános szempontok betartásával az 1. ábrán tüntettük fel. A háló minden T i tj tevékenységéhez hozzárendeltük a tevékenység y, j normálidejét, így a létesítmény időértékes folyamattervéhez jutottunk. b) Az időtervezés A háló felépítésével a logikai tervezés véget is ért. Erre az eredményre támaszkodva kezdhető meg az időtervezés. Az időtervezés egyik fő célja a kritikus út meghatározása, vagyis azoknak a tevékenységeknek a feltárása, amelyeknek az
