Vízügyi Közlemények, 1972 (54. évfolyam)
4. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók
486 Szlávik L.: Árhullámok modellezése ahol i(f) az áramerősség időbeni változása a rendszer végén, Utr a bemenőfeszültség időbeni változása, P, ,(т) a már említett súlyfüggvény, amely az л sorba kapcsolt elemből álló rendszerre Pn(r)T"(n — 1)! (14) ahol T egy RC elem időállandója. A (12) és (13) egyenletek analógiája belátható. így tehát, ha n sorba kapcsolt RC elemből álló elektromos hálózat bemenetére megfelelő léptékben E7/_ T feszültséget kapcsolnak, amely az időben az elemi lefolyási magasságokhoz hasonlóan változik, a súlyfüggvényt pedig az egyező levonulási idejű területek eloszlásgörbéjének f{r) megfelelően választják meg, akkor az áramerősség változása í(f) a rendszer végpontján megfelel a zárószelvény vízhozamváltozásának Q(t). Következésképpen a modell tökrözi a leképzett jelenség, esetünkben az árhullám-kialakulás belső törvényszerűségeit. Az ismertetett módszerben az integrált hidrológiai paraméterekként a csapadékés árhullámcsúcsok közötti fáziskülönbség t/ k idejét — amely megegyezik az árhullám csúcsának r levonulási idejével —, valamint az árhullám apadási és áradási la idejének y = — hányadosát választották. tá Mindkét paraméter kellő pontossággal meghatározható az észlelési adatokból, illetve adathiány esetén a tfi c = f(F, I) összefüggésből, ahol F a vízgyűjtőterület nagysága és I az esése. A y tényező és az a lefolyási tényező a hidrológiai hasonlóság módszerével még adathiány esetén is megbízhatóan meghatározható. A t/ic és y hidrológiai paraméterek, valamint T és n gépi paraméterek közötti kapcsolatot a modellező berendezésen számított és a valóságban észlelt árhullámképek összevetése alapján állapították meg. A vízgyűjtők területe különböző nagyságrendű, a számítási időegység pedig 10 perc és 24 óra közötti volt. Az eső okozta árhullámok észlelt és PR—27, MM—7 elektromos analógiás berendezésekkel számított hidrográfjainak összehasonlítására az 1. és 2. ábrán közlünk példát. Az árhullámok elektromos analóg berendezésekkel történő modellezésére ismertetett módszer bármilyen típusú és alakú árhullámra, bármilyen nagyságú vízgyűjtő területre alkalmazható, mind a hidrológiailag feltárt, mind a tanulmámjozatlan folyókon. Hazánkban is folytak már vizsgálatok a hidrológiai folyamatok elektromos analógia felhasználásával történő modellezésére. A Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézetnek van egyPR — 43 típusú modellező berendezése. Megemlítjük ugyan1. ábra. Eső okozta árhullámok észlelt (1) és PR — 27 elektromos analógiás berendezéssel számított (2) vízhozam idősorai az Ámúr folyó vízgyűjtőjén (1958). a = Csomaja — Szbega (F=10 300 km 2 ); b = Gazumur — Gazoviij zabod ( F = 4320 km 2); e = B. Amazar—Amazar ( F = 2820 km 2)
