Vízügyi Közlemények, 1972 (54. évfolyam)
4. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók
470 Gasser M. M. — Vjfaludi L. III. táblázat A kritikus magasság értéke Változat L[cm] H„[cm] 1 110 19,6 Durva homok 2 220 28,0 3 330 35,0 1 110 13,5 Középfinom homok 2 220 19,5 3 330 24,0 koordináta-rendszerben ábrázolva, L és Hu értékeire két egyenest kapunk, amelyeknek a vízszintes tengelyhez való hajlása tg a RS 2,0 (6. ábra). A kritikus magasság és a töltés szélessége között a homokmodellben meghatározott összefüggést a következő formában írhatjuk Hl (2) ahol С = hosszúság dimenziójú állandó; értéke a töltés formájától és a talaj minőségétől függ. A vizsgált töltés esetén, amelynek felvízi rézsűje 1:3, alvízi rézsűje 1:2, С = 1,7 cm adódott a közepes, és С = 3,45 cm a durva homok esetében. A (2) összefüggés a Dupuit-féle vízhozam-képletből is levezethető, ha feltételezzük, hogy a szivárgási felszínvonal parabola alakú és a kilépési magasság elhanyagolhatóan kicsi [3]. Megjegyezzük, hogy a talajtörés jelensége (és valószínűsége а С állandó értéke) nagymértékben függ a töltés alvízi rézsűhajlásától, amint erre Kovács György is utal [4]. A vizsgált 1:2 rézsűhajlás közel áll a homok súrlódási szögéhez. Emiatt várható, hogy laposabb rézsűk esetén jóval nagyobb Hu értékek adódnak, mint az általunk vizsgált esetben. Szintén szembetűnő, hogy a kritikus magasság a durva homok esetében nagyobb, mint a középfinom homoknál. Ez azt jelenti, hogy a töltés talajának elmozdulása a szemcsék egyenkénti elmozdulásával kezdődik. Minél nagyobb a szemcse, annál nagyobb vízmagasság szükséges elmozdításához. A kísérletek folyamán megfigyeltük azt, hogy a töltéscsúszás az egyes szemcséknek az alvízi rézsűn való elmozdulásával kezdődik és a felvízi magasság növelésével a töltéscsúszás egyre feljebb terjed, végül a töltés teljes tönkremenetele következik be. Ezt a jelenséget Kovács György [4] egy régebbi közleményében hasonlóképpen írja le. Az ilyen, a szemcsék egyenkénti elmozdulásával bekövetkező talajelmozdulás olyan műtárgyaknál is bekövetkezik, amelyek közvetlenül a porózus talaj felületére épülnek. Ebben az esetben a feladat megoldása a következő módszerekkel lehetséges : — a műtárgy alapozását besüllyesztik a talajba, в. ábra. A Hk kritikus magasság és az L töltéshossz közötti összefüggés a homokmodell-méréseknél
