Vízügyi Közlemények, 1972 (54. évfolyam)

4. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

RÖVIDEBB KÖZLEMÉNYEK ÉS BESZÁMOLÓK Rovatvezető: DR. STAROSOLSZKY ÖDÖN A DUNA MAGYARORSZÁGI SZAKASZÁNAK FELMÉRÉSEI ÉS LEGUTŐRRI FELMÉRÉSÉNEK EREDMÉNYEI DR. BENDEFY LÁSZLÓ

1 1. A Duna felmérései a múltban Napjainkban érkeztünk el a Duna felmérésének negyedévezredes jubileumához. Európa második legnagyobb folyamáról a legelső, elfogadhatóan jó alakhelyes térképet Rózsa Lázár — közismert nevén Lázár deák, Bakócz Tamás esztergomi érsek, majd a királyi kancellária titkára — szerkesztette az 1510— 1520 közötti években [1]. Ez a térkép 1" = 4 földrajzi mérföld léptékben készült [2], ami 1:1 125 360 méretaránynak felel meg. A híres térképnek 1528. évi Tannstetter-féle kiadása, sajnos egyes részeiben tudatosan torzított, ezért a Duna bizonyos szakaszain a folyam hosszában elrajzolások vannak, de a meder és a mederben keletkezett szigetzátonyok rajza alakilag kifogástalan. Jellemzésül említem meg, hogy a fametszetü kiadású térképen a Duna rajza Bécstől Esztergomig csak 2%-kal, ám Budától Bátáig 16%-kal, az AlDunán pedig kb. 8%-kal tér el a szerkesztéshez alapul választott méretaránytól [3]. Egységes, áttekintő térkép a Duna magyarországi szakaszáról csak a XVIII. század elején készült Marsigli Ferdinánd és Joh. Chr. Müller felvétele alapján. Marsigli — Joh. Chr. Müller [4] nevű osztrák hadmérnök beosztottjával — már a felszabadító háborúk kezdete óta dolgozott hazánkban. Dunai felvételeiről 1700-ban előzetes jelentésben számolt be; a 6 kötetes ,,Danubius Pannonico-Misycus" pedig 1726-ban jelent meg. Ennek I. kötete tartalmazza a Dunának IS szakaszra osztott és 31 lapon ábrázolt í : 103 080 méretarányú „Carte des Donau Stromes von Wien bis unter Widdin. . ." című térképét. Ez a méretarány az 1" 1440 bécsi öl aránymértéknek felel meg, amely a továbbiakban nemcsak az osztrák és magyar katonai felvételek topográfiai térképeinek vált alapjává, hanem több mint száz év múlva ehhez igazodott 1:2880 méretarányú lapjaival az osztrák, majd a magyar kataszteri felvétel is. A Marsigli-féle Duna-felmérés [5] tehát kétségtelenül igen jelentős, alapvető, korát messzire megelőző munkálat volt. Ezt bizonyítja a részletfelvételeket kiegészítő, az egész magyarországi Duna-medence vízhálózatát ábrázoló, 1" = 35 000° aránymértékük azaz 1: 2 520 000 méretarányú összefoglaló lapja is. A XVIII. század végén, II. József parancsára, Moritz Lacy-nak, az udvari haditanács tábornok-elnökének felügyelete és irányítása mellett készült el hazánk teljes katonai felvétele [6]. Ugyanakkor folyamatban volt egy — Mária Terézia korában már megkezdett — vízrajzi felvétel is. Ez volt az 1773—1788 között végrehajtott „Präliminaire Flussaufnahme". Számos lap ismeretes belőle, de az egész munkálat II. József korai halála miatt — sajnálatosan — befejezetlen maradt [7]. Walcher József korában és nyilván az ő személyes befolyására 1780 körül sor került a magyarországi Hajózási Igazgatóságon belül a kamarai mérnöki hivatalok megszervezésére [81. Á nagyváradi kamarai mérnöki hivatal igazgató főmérnöke, Huszár Mátyás az 1824 — 1829 közötti években a Körösök felmérésével olyan igen kiemelkedő teljesítményt nyújtott, hogy őt bízták meg az 1827-ben kezdődő Dunamappáció vezetésével [9]. Èz a 2441 lapra terjedő, tekintélyes mérnöki létszámmal végrehajtott felvétel 1" = 50° azaz 1:3600-as méretarányú lapokon a Dunát és az ártereket foglalja magába igen nagy részletességgel. Huszár részletes utasítása szerint a térképi felvétel mellett nemcsak keresztszelvény felvételek és vízsebességi meghatározások történtek, hanem minden keresztszelvénynél aknázással 3/4 öl 1 Dr. Bemie/y László mérnök, a műszaki tud. doktora, tud. tanácsadó, Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet (Budapest)