Vízügyi Közlemények, 1972 (54. évfolyam)

4. füzet - Balogh János-Erdős László: Az öntözési idényen kívüli csapadék hasznosulása

Az öntözésen kívüli csapadék hasznosulása 427 1. Az Knlöháli (Marton vásár) Meteorológiai Obszervatóriiiin adatai Az Erdőháti (Martonvásár) Meteorológiai Obszervatóriumnál csupasz, nem művelt talajon 1951 óta folyik rendszeres talajnedvesség-mérés. A talaj néhány vízháztartási szempontból fontos jellemzőjét a III. táblázat tartalmazza. A talaj vízkészletét az Obszervatóriumnál szárítószekrényes módszerrel, 1Ü cm-es rétegenként, 0 — 100 cm-ig hetenként 2-szer (4 + 3 napos periódusban), 100—200 cm-ig hetenként 1-szer határozták meg. A téli időszakban — főleg január-februárban — a talajnedvesség-mérés ennél ritkább volt a talajfagy miatt. Vizsgálatainkat az öntözési idényen kívüli október—március időszakra végeztük, ígv a fentiek szerint a fagymentes időszakban 8—9 talajnedvesség adat, illetve 111. táblázat Л talaj néhány vízháztartás! szempontból fontos jellemzője az Knlöháli obszervatórium adatai szerint Mélység, Pórustérfogat, PH Humusztartalom, Hidroszképesség, Szántóföldi vizkapacitás (cm) % % (ny) súiy%-ban mm-ben 0—50 <10,2—52,5 7,3—7,7 1,13—3,26 1,44—2,03 16,9—20,4 135 50—100 •18,2—48,!) 7,5—8,3 0,33—0,98 0,83—1,33 13,(5—19,1 109 100—150 45,2—48,8 8,4—8,4 0,09—0,36 0,59—0,79 10,3—12,4 81 150—200 42,1—45,8 8,4—8,5 0,07—0,10 0,59—0,65 9,4—10,4 75 a 100 —200 cm mély rétegből 4—5 talajnedvesség adat állt havonta rendelkezésre. Ezekből átlagképzéssel kiszámítottuk minden hónapra az átlagos talajnedvességet, majd ebből a mm-ben kifejezett vízkészletet. A feldolgozás során — az emlílett 18 év (1951—68) adataira támaszkodva — első lépésként azt kívántuk meghatározni, hogy a természetes őszi-téli csapadékból származó vízkészlet milyen határok között mozog a talaj 0—50, 0—100, 0—150 és 0—200 cm mély rétegében, mi ennek az alsó (W,), illetve felső határnak (W

2) az előfordult szélső értéke és mekkora az a talajvízkészlet, amely a középértéket (W

M) közelíti meg. A kapott küszöbértékekből minden hónap esetében kivontuk a vizsgált talajréteg szántóföldi vízkapacitásának megfelelő mm-ben kifejezett vízkészlet értéket (W

k). Az így nyert w _ w . _ w, v'l ''min v

v к különbség minden hónapot illetően, a talaj vízkészletének alsó küszöbértékét a vízkapacitáshoz viszonyítva mutatja. A W

2=w

raa

x-w

/

c különbség pedig a talaj vízkészletének felső küszöbértékét ugyancsak a vízkapacitáshoz viszonyítva fejezi ki. Hasonló módon határoztuk meg — az átlagos helyzet jellemzése érdekében —