Vízügyi Közlemények, 1972 (54. évfolyam)

4. füzet - Balogh János-Erdős László: Az öntözési idényen kívüli csapadék hasznosulása

AZ ÖNTÖZÉSI IDÉNYEN KÍVÜLI CSAPADÉK HASZNOSULÁSA

1 DR. BALOGH JÁNOS és DR. ERDŐS LÁSZLÓ

2 A különböző időszakok csapadékainak a mezőgazdaságban történő hasznosulásával régen foglalkoznak kutatók és szakemberek. E tanulmányban az öntözési idényen kívüli csapadékok hasznosulásával kapcsolatos törvényszerűségeket vizsgáljuk. Azonban, hogy megfelelően rendszerezve tárgyalhassuk a felmerülő összefüggéseket, elkerülhetetlen az öntözési idény, illetőleg a tenyészidő alatti csapadékok hasznosulásával kapcsolatos ismeretek érintése. A mérnöki gyakorlat hajlamos arra, hogy a csapadékot — függetlenül keletkezésének helyétől és időpontjától — általában egyformán vegye figyelembe. Pedig nyilvánvaló, hogy mind hidrológiai, mind növénytermesztési szempontból rendkívüli eltérések lehetnek azonos mennyiségű csapadékok hatásában, azok időpontjától és színhelyétől függően. Különösen élesek ezek a különbségek hazai viszonyaink között — lia a téli, illetőleg a nyári félév csapadékait, illetve csapadékosságát nézzük (I. táblázat). Az élet közönséges tapasztalatai szerint hazánkban — a tél nedves, csapadékos, — a nyár száraz, kevésbé csapadékos, vagyis télen lényegesen kevesebb a csapadék mint nyáron. I. táblázat A téli és nyári félév átlagcsapadéka Téli félév Nyári félév átlagcsapadéka mm-ben Tiszalök 230 340 Nyíregyháza 238 355 Kisköre 226 315 Karcag 212 315 Szolnok 222 302 Szeghalom 222 313 Szarvas 227 301 Csongrád 220 300 Békés 240 332 Szeged 213 317 1 A tanulmány szintézise az „Idényen kiviili vízkészletek mezőgazdasági hasznosítása" c. témában együtt működött kutató kollektíva több éven át folytatott vizsgálatainak. ' Dr. Balogh János mezőgazdasági mérnök, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet lud. főmunkatársa, Dr. Erdős László, az Eötvös l.oránd Tudományegyetem adjunktusa.