Vízügyi Közlemények, 1972 (54. évfolyam)

3. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

FINNORSZÁGI TAPASZTALATOK DR. TOÓKOS ILDIKÓ

1 Alábbi sorok szemelvényeket adnak azokból a tapasztalatokból, melyeket négyhónapos finnországi tartózkodásom alatt a különböző kutatóintézeteknél szereztem. Az időm felét a finn Papíripari Kutató Intézetben, a másik két hónapot hat egyéb intézetnél töltöttem, mindenütt a vízgazdálkodással kapcsolatos kérdések (szennyvíztisztítás, tisztító berendezések üzeme) tanulmányozása céljából. Beszámolómban — rövid Finnországról szóló ismertetés után — a finn országos vízügyi szervezet egyes hivatalainál, vagy irodáinál, majd egyes ipari kutató intézetekben szerzett tapasztalatokat igyekszem összefoglalni, mindenkor egy-egy olyan hivatal vagy hivatalok, intézetek munkájának ismertetése során, melyeket módom volt meglátogatni. Ismertetésem így három részből áll. — az Országos Vízügyi Hivatal két főosztályának és ezek kiválasztott hivatalainak, illetve irodáinak, — a Papíripari Kutató Intézet egy osztályának, illetve csoportjainak és — Helsinki város vízvédelmi laboratóriumának ismertetéséből. Finnország területe 337 000 km

2, nagyobb mint a Német Szövetségi Köztársaság. Ebből az óriási területből 305 400 km

2 szárazföld és 31 600 km

2 tó- és folyóvíz terület. A tavak számát 60 000-re becsülik, de számuk 80 000-re is emelkedhet, ha a „kicsiket" is figyelembe veszik. A tavak a jégkorszak örökségei. Még 13 000 évvel ezelőtt jég fedte Finnország területét. A jég a sziklák völgyében haladt északnak, gömbölyűre csiszolta és kivájta a gránittömböket. A törmeléket néhol lerakta, ebből lettek a tavakat tarkító szigetek és dombcsíkok legnagyobb része. Finnország legdélibb és legészakibb partja közötti távolság 1600 km, míg az északi sarktól való távolság csak 2200 km. Alaszka és Grönland déli része fekszik Finnországgal azonos magasságban. Ez a földrajzi helyzet speciális meteorológiai körülményeket eredményez, amelyek nemcsak számunkra szokatlanok, de még a finn emberek is szenvednek az őszi és téli időszakban. Az ősz, az állandó esővel és az egyre rövidülő nappalokkal ráül az emberek kedélyére. A „tél" számukra kb. mínusz 15 °C alatt kezdődik, addig ősz van. December végéig a hidegebb idő ritka. Finnország történelme folyamán 1917. december 6-án lett először független ország. Ezután sok elmaradást kellett behoznia. A hatalmas földterületen mindössze 4,5 millió ember él. A déli és nyugati partterület, valamint Közép-Finnország a sűrűbben lakott. A földműveléssel, állattenyésztéssel és fakitermeléssel foglalkozó lakosság szétszórtan él, sok helyen a legközelebbi szomszédok között is 5 — 10 km a távolság. Nem is beszélve a szigetekről, ahol előfordul, hogy egy szigeten csak egy család él. Az iparosodás előrehaladtával jelenleg a lakosság mintegy 60%-a él városokban. A lakosok 92,5%-a finn, 7,5%-a svéd anyanyelvű. Svéd a második hivatalos államnyelv. Ezenkívül angol, német és igen kis százalékban az orosz nyelvet beszélik. Üzemeik modernek, tökéletesen felszereltek és kitűnően szervezettek, a munka termelékenysége nagy. Jellemző, hogy Finnország egyik legnagyobb papírgyárát 1 Dr. Toókos Ildikó vegyészmérnök, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet tud. főmunkatársa, ösztöndíjasként 1970. év végén négy hónapot töltött Finnországban. Kiküldetésének célja szennyvíztisztítási kérdések tanulmányozása volt, elsősorban a mezőgazdasági ipar és szorosabban a fafeldolgozó ipar és az élelmiszeripar fő iparágainak területén. 8*