Vízügyi Közlemények, 1972 (54. évfolyam)

3. füzet - Horváth Imre-Juhász József-Szekeres Magdolna: A szűrési sebesség növelhetőségének vizsgálata zárt szűrőben

306 Horváth I.—Juhász I.—Szekeres M. fok értéke bizonyos változást mutat. Kísérleteink szerint ugyanis a szűrési folyamat megkezdésekor viszonylag kisebb hatásfok értékek adódnak, majd 3—6 óra eltelte után a tisztított víz minősége jelentős javulást mutat. Végül az üzemidő végéhez közeledve a hatásfok ismét csökken (14 — 15. ábrák). Éppen ez a körülmény ad lehetőséget — a nyomásveszteség túlzott növekedése mellett — a szűrési ciklus célszerű időtartamának meghatározására. g) A szűrőben észlelhető nyomásveszteségek a szűrési sebesség növekedésével hatványozott mértékben nőnek. E tekintetben természetesen szerepet játszik az eltömődés mértéke és a tisztítandó vízben levő lebegőanyag mennyisége és minősége is (16 — 17. ábrák). A nyomásveszteségek abszolút értékeit tekintve lényegesen nagyobb veszteségek adódnak, mint a konvencionális, 8 — 15 m/h sebességgel üzemelő zárt gyorsszűrők esetében. Ez elsősorban a szűrési sebesség fokozott növeléséből adódó áramlástani viszonyok következménye. Az a kérdés, hogy célszerű-e növelni a szűrési sebességet, mellyel együtt számolni kell a nagyobb nyomásveszteségekkel (1—3 kp/cm

2), gazdaságossági számítással dönthető el. h) A rendelkezésünkre álló mérési adatok alapján közelítő gazdaságossági számítást végeztünk és számítottuk az 1 m

3 víz szűrésére fordított munkát kWó/m

3 mértékegységben, valamint ennek reciprokát, az 1 kWó munkaráfordítással szűrhető víz térfogatát m

3/kWó-ban kifejezve. Első közelítésben e két jellegszámot tekinthetjük gazdaságossági mutatónak. A grafikus értékelés során kiadódott, hogy határozott összefüggés van a fenti két mérőszám és a szűrési sebesség között (28a —

с ábra). Az 1 m

3 víz szűrésére fordított munkamennyiség (kWó) a szűrési sebesség növekedésével csökken. H

s

z=2,0 m szűrőréteg vastagság esetén 20 — 60 m/h sebességhatárok között 0,20—0,25 kWó/m

3 fajlagos érték adódik. Tehát a szűrési sebesség növelésének nemcsak műszaki, hanem gazdaságossági szempontból is reális lehetőségei vannak. Megjegyezzük, hogy a számított kWó értékek csak a szűrésre fordított energiát tartalmazzák. i) Az elvégzett kísérletek eredményei lehetőséget adnak egy nagykapacitású gyorsszűrő berendezés kialakítására és a fontosabb tervezési és üzemi adatok meghatározására. Feltételezve azt, hogy a szűrő átmérőjének növelése jelenleg a hazánkban alkalmazott 3,0 m körüli tartományig lehetséges, számítható a tényleges üzemi viszonyoknak megfelelő terhelési érték. 50 m/h szűrési sebességet véve alapul, kereken 350 m

3/h teljesítményű szűrőegység kialakítása válik lehetővé. (Megjegyzendő, hogy külföldön 0 5 m-ig gyártanak szűrőket, amely az előbbi szűrősebességnél kereken 1000 m

3/h-t ad.) f) A fentiekben összefoglalt eredményekből a gyakorlat számára az a lényeges következtetés vonható le, hogy a vizsgált berendezés megfelelő üzemi paraméterek esetén alkalmas jóminőségű ipari víznek felszíni vizekből történő gazdaságos előállítására a jelenlegi gyakorlatban alkalmazott szűrési sebességeknél lényegesen nagyobb kapacitás mellett. k) A jövőben végzendő kutatás során meg kell vizsgálni annak a lehetőségét, hogy milyen módon lehetne az elfolyó víz lebegőanyag tartalmát tovább csökkenteni az ivóvízminőségi igények figyelembevételével. E tekintetben elsősorban a kétes a többrétegű szűrők alkalmazása, valamint a vegyszeres kezelés (kondicionálás) bevezetése látszik célszerűnek. Ennek során a szűrési sebesség növelésének további lehetőségei is megvizsgálandók a nyomásveszteségek, valamint a szűrt víz lebegőanyagtartalma csökkentésének figyelembevételével.