Vízügyi Közlemények, 1972 (54. évfolyam)
3. füzet - Sárváry István: A Budapesti termálvizek védőterülete
A BUDAPESTI HÉVIZEK VÉDŐTERÜLETÉRŐL DR. SÁRVÁR Y ISTVÁN 1 Az utóbbi évtizedekben, illetve a közelmúltban végrehajtott vizsgálatok bebizonyították, hogy a budapesti hévizek nagyrésze kapcsolatban áll egymással. A földtani felépítés, valamint az utánpótlódás egységes volta ezt az összefüggést valószínűsíti azokra a víznyerőhelyekre is, amelyekre nézve ilyen adataink még nincsenek. Ezt a meggondolást a korábbi védőterületi javaslatok (1. ábra) is figyelembe vették, amikor a budapesti hévizekre egységes védőterület előírását szorgalmazták. 2 A védőteriileti javaslatok általában szórványosan végrehajtott összefüggésvizsgálatokon, hidrogeológiai adatokon és megfontolásokon alapultak. A kérdést főleg a gyógyvízjelleg romlása, az egyes víznyerőhelyek közvetlen egymásra hatása szempontjából tárgyalták. Az utóbbi években felmerült a „termális védőterület" gondolata is a budapesti hévizek által felszínre juttatott hőmennyiség állandóságának biztosítására. Az eddigi konkrét védőterületi javaslatokban leginkább a statikus szemlélet kifogásolható. Az egyes víznyerőhelyekhez rendelt azonos nagyságú, köralakú egyedi védőterületek (ill. a körök érintőivel határolt egységes védőterület) mind a változást előidéző tényezők irányát, mind pedig nagyságát figyelmen kívül hagyják. A védőterület nagyságának, helyének kijelölésekor tisztában kell lennünk azzal, hogy a meghúzott határvonal milyen behatások ellen „védi meg" a víznyerőhelyeket. A következőkben ezért a budapesti mély és magaskarszt összefüggéseit, valamint a különböző tényezők hatástávolságát tárgyaljuk. 1. A víznyerőhelyek összefüggése Mint a Dunántúli Középhegységben általában, Budapesten is a főkarszlvizrendszer tároló kőzete a triászkori dolomit és mészkő, valamint az azon települő eocén mészkő. Ezek a budai oldalon a felszínen is megtalálhatók, míg a pesti oldalon több lépcsőben 1000 méternél is mélyebbre jutottak. Bendefy L. geokinetikai vizsgálatai bebizonyították, hogy a szerkezeti mozgások napjainkban Budapest környékén is jelentősek [5]. Üjabb kutatások kimutatták azt is, hogy a járatokban áramló víz újra oldóképes lesz, ha különböző koncentrációjú, egyébként telített vizek egymással keverednek [6]. Ez tovább növelheti a mélybeli karsztosodottságot. így 1 Dr. Sárvárt! István oki. mérnök, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet felszínalatti vizek kutatási főosztályának tud. munkatársa. 2 Lényegében ilyen megfontolások alapján hozták meg az 1970. év első felében érvényre lépett határozatot is, amikor Budapest közigazgatási határát jelölték meg a hidrogeológiai védőterület haláraként. Azonban napjainkig sem alakult ki olyan átfogó szemlélet, amelynek aiapján az eddigi védőterületi javaslatok elbírálhatók lennének.
