Vízügyi Közlemények, 1972 (54. évfolyam)
3. füzet - Bogárdi István-Szidarovszky Ferenc: A biztonság mértékének meghatározása statisztikai elemzéssel
A biztonság értékének meghatározása 267 A 7. ábrán azt az esetet mutatjuk be, amikor az előző fejezet példájához a tényleges n =66 mintaelem szám helyett n= 20 és 100 között különböző értékekre kiszámítottuk a szükséges Ah biztonsági tényezőt. Ez tehát azt jelenti, hogy milyen többlet kiépítést kellene alkalmazni akkor, ha 20, 30, ..., 100 éves adatsorunk lenne. Látható, hogy 20 éves adatsornál Ah = \A m és rohamosan csökken a 60—70 évig. Ezután bár lassúbb a csökkenés, de mégis jelentős és 100 éves adatsornál már 0,5 m körüli biztonság is megfelelő. Hangsúlyozni kell, hogy ez nem általános eredmény, mert a biztonsági tényző változását a mértékadó kiépítés nagysága (F 0 szint), a védett terület értéke (kárfüggvény), a vízjárás jellege (a szórás) és az erősítés költségfüggvénye egyaránt befolyásolja. Mindenesetre célszerű visszamutatni a bevezetésben leírtakhoz, mert a módszer segítségével valóban akkor kapunk nagy biztonsági tényezőt, ha rövid az adatsor, szeszélyes a vízjárás és nagy gazdasági eredmény fűződik a létesítményhez. Érdemes törekedni tehát 60-70 éves idősorra, mert ennél rövidebb észlelésnél drágán kell fizetnünk a nagy biztonsági tényező elérése révén, a hidrológiai bizonytalanság ellensúlyozásáért. Ugyanakkor 90 év felett már egyre lassabban csökken a biztonsági tényező és remélni sem lehet, hogy valaha is olyan hosszú adatsorral rendelkezzünk, hogy ne legyen szükség rá. Javasoljuk, hogy a vízgazdálkodás területén a fejlesztési tervek készítésekor szabatos biztonsági tényezőket vegyenek a továbbiakban figyelembe. Első lépésként célszerű lenne felülvizsgálni a mértékadó árvízszintekhez jelenleg alkalmazott biztonsági tényezőket és esetleg a módszer alapján lehetne többlet védőképességeket számolni az árvízvédelmi rendszer különböző szakaszaira, a vízjárás jellegétől, az adatsorok hosszától és a védett terület értékétől függően. IRODALOM 1. Bogárdi István: Árvízvédelmi töltések erősítése a legkisebb költséggel. Vízügyi Közlemények, 1969. 4. sz. 2. Shane , R. M. és Lynn, W. It. : Mathematical model for flood risk evaluation. Proceedings ASCE. HY6 1964. november. 3. Zelenhasic, E.: Theoretical probability distributions for flood peaks. Hydrology papers, Colorado State University, 1970. november. No 42. 4. Csorna János: Különböző valószínűségű vízhozamok és vízállások meghatározása, Hidrológiai Közlöny 190«. 5. sz. 5. Zsuffa István: Az 1970. évi tiszavölgyi árvíz a matematikai statisztika tükrében. .4 Magyar Tudományos' Akadémia ankétja, 1971. október. 7. ábra. Az indokolt többlet biztonság az észlelési időszak függvényében a polgári öblözetesetén Fig. 7. The justified additional margin of safety vs. the length of record for the Polgár levee section Figure 7 Surplus de sécurité justifié, en fonction de la période d'observation dans le cas du bassin de crue expérimentale de la Tisza à Polgár
