Vízügyi Közlemények, 1972 (54. évfolyam)
3. füzet - Baranyi Sándor: Tavak hidrológiai vizsgálata környezeti izotópok felhasználásával
244 Bárányi Sándor A trícium a föld felszínére csapadék formájában jut. Jelen van a víz körforgalmában, illetve a körforgalom minden fázisában: az óceán vizében, az atmoszférában, a csapadékban és a szárazföld felszíni és felszínalatti vizeiben egyaránt. Az egyes vizek tríciumtartalma azonban nagyon eltérő és időben változó, ezért változásait érdemes áttekinteni. a) A csapadék tríciumtartalma az évszaktól függően változik, maximum késő tavasszal és nyáron, a minimum télen jelentkezik. A csapadékban a Föld déli féltekén alacsonyabb, az északin magasabb koncentrációk fordulnak elő. Az északi féltekén az egyenlítőtől az Északi sark felé haladva a koncentráció nő. A sarkvidéki jégtömegből származó pára nagyobb tríciumtartalmú csapadékot eredményez, mint az óceáni eredetű pára. b) A szárazföld természetes vizeiben a tríciumkoncentráció igen eltérő és időben változó. Egy víztömeg (felszíni vagy felszínalatti) tríciumtartalma attól függ, hogy milyen kapcsolatban van a csapadékkal, más vizekkel és a légkörrel. Minél szorosabb a kapcsolat a csapadékkal, a tríciumtartalom annál közelebb áll a csapadék tríciumtartalmához és annál jobban követi annak változásait. — A folyók, patakok tríciumtartalma függ a vízgyűjtőre hulló csapadék és a folyót tápláló felszínalatti vizek tríciumtartalmától, valamint a felszíni és felszínalatti hozzáfolyás arányaitól. A folyók tríciumtartalma annak megfelelően változik, ahogyan változik az összegyülekezés jellege. — A tóvíz tríciumtartalma függ a tóra hulló csapadék és a hozzáfolyás (felszíni és felszínalatti) arányaitól és azok tríciumtartalmától, valamint a tóban tározódott víz korától. A trícium bomlása folytán a tríciumtartalom annál alacsonyabb, minél régebbi eredetű a tóvíz. Ez elsősorban az 1952 előtti időszakra érvényes. 1952 után a légköri termonukleáris robbantások jelentősen megváltoztatták a vizek tríciumtartalmát. Az állóvizek tríciumtartalma csak akkor egységes, ha a különböző eredetű vizek rövid idő alatt teljesen elkeverednek. A nagymélységű tavakban mélységi rétegződés tapasztalható. — A felszínalatti vizek tríciumtartalma függ a csapadékkal való kapcsolattól, a víz utánpótlódásától, kicserélődésétől és korától. A felszín-közeli talajvíz tríciumtartalma közel áll a csapadékéhoz és közelítőleg követi annak változásait. A mélységi (artézi) vizek tríciumtartalma a természetes vizek között a legalacsonyabb. Ha egy felszínalatti víz tríciumtartalma bizonyos érték alatt van, arra lehet következtetni. hogy az már az első termonukleáris robbantások idején is ott volt és nincs, vagy jelentéktelen kapcsolata van a felszíni vizekkel, vagy a felszíni vizekből az utánpótlódás nagyon lassú. c) A trícium bomlásának figyelembevétele. A trícium radioaktív bomlása az alábbi összefüggéssel fejezhető ki : N=N 0e~ M (4) ahol N — tríciumatomok száma a t vizsgálati idő végén, az N a — tríciumatomok száma a t vizsgálati idő kezdetén, a t — a vizsgálati időtartam, a A — bomlási állandó, amely = 0,055 év1 és e - 2,718. A természetes vizek tríciumtartalmát az egyes vizekből vett minták laboratóriumi dúsítása után proporcionális gázszámlálóval, vagy folyadékszcintilációs
