Vízügyi Közlemények, 1972 (54. évfolyam)

1. füzet - Bognár Győző: Vízépítés és vízépítőipar

12 Bognár Győző ból különböző műtárgy építését kell folyamatba tenni, hogy az átállás ne vegyen sok időt igénybe. Folyamszabályozási munkák még a jégjárásnak is ki vannak téve. A folyók vízjárása erősen befolyásolja az árvédelmi létesítmények építését^ A töltést csak megfelelő körgát mellett szabad megbontani. Vízkivételek, parti művek, hullámtéri munkák csak a folyó árvízmentes időszakában építhetők. Számolni kell azzal is, hogy árvíz esetén a be nem épített anyagok nagy részét a víz elsodorja. A területen jelentkező másik vízjárás a belvízhozam változás. A belvíz változásaira a vízrendezési és vízhasznosítási építmények kivitele érzékeny. Az építések a csatorna kotrását, vagy a benne létesülő műtárgyak építését jelentik. Magas vízállásnál a rézsű kialakítása nehezebb és költségesebb. Műtárgyak építésénél a csatorna vizét a kivitel idejére elvezetik. A kerülő csatorna túlterhelésekor a munkagödör víz alá kerülhet, amely a munka leállását okozza. Mind az árvizek, mind a belvizek kísérő jelensége a magas talajvíz. A talajvíz váltakozása olyan gyorsan és hevesen nem jelentkezik ugyan, mint a felszíni vizeké és a munkagödör kívülről érkező vizek által csak nagyon ritkán kerül elöntésre, mégis a váltakozó irányú, sokszor igen gyors szivárgás talajtörésre vezethet. A hidrometeorológiai tényezők tehát állandóan hatnak az építésre. Ezért a munkát mindig úgy kell megszervezni, hogy egyrészt az idő- és vízjárás a legkisebb fennakadást okozza, másrészt az elkerülhetetlen árvíz, vagy belvíz a munkahelyet felkészülve találja. A vízi építkezések legnagyobb része már meglevő és működő létesítményeken folyik. A meteorológiai viszonyok állandó változása, és a társadalom szükségletei megkövetelik, hogy a vízgazdálkodási létesítmények bármikor képesek legyenek a feladatuk ellátására. Ezért a vízgazdálkodási funkciót biztosítani kell az építés ideje alatt. Ezek a vízgazdálkodási funkciók két nagy csoportra: védelmi és hasznosítási jellegű vízgazdálkodási funkciók csoportjára oszthatók. A feladat építés közbeni zavartalan ellátása érdekében műszaki, és szervezési intézkedéseket kell tenni, melyek mindig az adott mű vízgazdálkodási és szerkezeti jellemzőitől függenek. A létesítmény eredeti funkciójának a biztosítására szolgáló intézkedések a következők lehetnek: — provizórium építése, — a régi műtárgy változatlan működése az építés alatt, — az új létesítmény legfontosabb részének elkészítése üzemidőn kívül, — a funkció ideiglenes szüneteltetése, ha az adott vízi műtárgy olyan rendszerben működik, amely lehetővé teszi másik művekkel való ideiglenes helyettesítését. A vízgazdálkodási funkció biztosítása a kivitelező és üzemben tartó szoros együttműködését követeli meg. Különösen az üzemidőn kívül végzendő építési fázisok ütemezése fontos. Az épülő, vagy rekonstrukció alatt levő művek üzeme az építőipar más területein is előfordul, mint nehezítő tényező, de a vízépítésre általában jellemző és egyik sajátosságát adja. Egy objektumon folyó munka megszakítása több káros következménnyel járhat. A munkahely leállítása gazdasági szempontból a költségek növekedésével