Vízügyi Közlemények, 1972 (54. évfolyam)

2. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

Vízépítési célú aknamélyítések 207 arra, hogy 1975-ig ezt a vízszintet tartani is lehet. A rákhegyi aknák termelésének megindulásáig az aknát tovább kell mélyíteni. A mélyítést a víznívó felett 3,2 m mélységig előregyártott VA —40 jelű, 40 cm falvastagságú idomkővel végezték. Eb­ben a mélységben falazati lábat építettek. Minthogy az aknafalnak az összes köz­benső szintek vizét tökéletesen ki kellett zárnia, és a talpon fekvő tengelyű közön­séges centrifugális vízszivattyúval kellett megoldani a végleges vízemelést, ezért hazai viszonylatban egyedülálló mélyítési megoldást kellett kialakítani. Mivel ismereteink szerint tökéletes vízkizárást csak vaslemezes szigeteléssel lehet elérni, így itt is ezt választották, melyet statikai teherviselő betonfallal kombináltak. Minthogy ez esetben a nyomás belüi jelentkezik, így a teherhordó betonfal belülre, míg kiviilre elsősorban korrózióvédő, másodsorban tapadást fokozó, harmadsorban pedig üregkitöltő vékony falazat került. A vaslemez köpenyt az aknában hegesztették össze. Az aknát erősen töredezett, vetővel szabdalt, karsztosodott dolomitban mélyítették. Az aknamélyítés már az első méterek után kiegészítésre szorult, a város növekvő vízigénye miatt már a mélyítés idején is be kellett a hálózatba táplálni a 9700 1/p-re felszaporodott víz­mennyiséget. A szigorú higiéniai szabályok és folyamatosan növekvő vízfakasztás ellenére napi 50 cm-t süllyedt az akna. Az akna teljes falvastagsága 40 cm, mely külső 10 cm-es és belső 30 cm-es fallal készült. A kettő között helyezkedik el a szigetelőlemez, melyre ferde síkban fekvő, csúszást gátló hengereket hegesztették fel. Az ak­na ideiglenes biztosítására 1,5 mé­terenként felfüggesztett U acélgyűrű és l'enyőpalló bélésdeszka szolgált. A teljes aknamélység kitöltése után a fenéktől felfelé kezdődött az acéllemez szigetelés összehegesz­tése a fenéklemezzel, illetve egymás között. Egy méterees aknahosszként eresztették le a belső zsaluzó gyűrűt és töltötték be előbb a külső, majd a belső falazat betont. A belső be­tont mindig a szigetelőlemez felső éle alatt 1 m-re töltötték be, kéz­zel bedolgozták és vibrálták. :$. Pécsi AKÖV-telepi kutak mélyítése a 2. ábra szerinti A pécsi 12. sz. AKÖV — a víz­használati díj emelkedése és a pécsi ívóvízmű túlterhetltsége miatt — két ipari víznyerő kutat mélyített a 3. ábra szerinti méretben. À kutak — a/. előzetes fúrásszelvények alap­ján — elegendő (500 m 3/nap) víz­mennyiséget termeltek. A víz 5 — 20 mm szemszerke­zetű adalékanyagból készülő szűrő­felületeken jut a kutakba. A fala­zatsüllyesztés érdekessége az volt, hogy a helyszínre betonkeverő nem vonult fel, mert a szűrőfelületeket előregyártották és így szállították a helyszínre. A mélyítést vizzáróan markoló autódaruval végezték, vízalatti mar­kolással. A vágóélt a talajvízszint 1 Vízügyi Közlemények 3. ábra. A pécsi 12. AKÖV süllyesztett ipari víznyerő kútjának hosszmetszete

Next

/
Oldalképek
Tartalom