Vízügyi Közlemények, 1972 (54. évfolyam)

1. füzet - Bognár Győző: Vízépítés és vízépítőipar

Vízépítés és vízépítőipar 9= hogy a mozgó alkatrészek használat közben elszennyeződő felületei is tudjanak egymáson mozogni. A korróziós veszély ellen való védekezés során más, kevésbé korrózióérzékeny fémeket használnak, mint pl. az alumínium, vagy a fémszerkezetet műanyaggal helyettesítik. A vízépítési fémszerkezeteket a nagyságuk szerint két nagy csoportra oszthatjuk. Az egyik a nagy műtárgyak rendszerint nagy súlyú és koncentráltan elhelyezett szerkezetei és a másik a kis műtárgyak terepen szétszórt apró művei, mint tiltok, zsilipek, átereszek, öntözőtelepi fémszerkezetek. 3. A vízépítési munkák különleges környezete Az előzőekben a különböző vízépítési munkák típusait jellemeztük. A továbbiakban a vízgazdálkodási céltól függetlenül jelentkező sajátosságokról kell szólni, amelyek a vízi létesítményeknek a természettel való kapcsolatából származnak. Ilyen különlegessége a vízi műtárgyak építésének a szokásostól eltérő környezete. Míg a mélyépítési, vagy magasépítési munkák általában lakott helyen, vagy annak közelében folynak, addig a vízgazdálkodási létesítmények rendszerint lakott területtől távol épülnek. Ez alól a vízellátási és csatornázási feladatok jelentenek kivételt. A létesítmények egy része víz alatt készül, ilyenek a folyamszabályozási kotrások, kőművek, mederben készített csőágyak és mederfenék burkolatok, míg máslétesítmények a víz alatt végzik feladatukat, de az építésük víztelenített munkagödörben folyik, mint a folyami erőművek, hídpillérek, partfalak, mederfenék erősítések, duzzasztók stb. Az előbbieknél a víz alatt folyik a munka, az építési anyagok és eszközök közvetlenül érintkeznek az élővízzel, az utóbbiak pedig víztelenítéses építések. A folyó medrében végzett nagyméretű és bonyolult munkák terét körülzárják. Ha a folyó olyan nagy, hogy a hozamát nem lehet elvezetni, az elzárást szakaszosan kell végezni. Egy elzárási szakasz méretét az szabja meg, hogy a szabadon maradt szelvény elegendő legyen az árvízi hozam továbbvezetésére. A továbbvezetésre mértékadó vízhozam nagyságát gazdasági megfontolások is befolyásolják. A túlzottan magas elzárógát megépítése helyett vállalni kell annak kockázatát, hogy kis valószínűséggel várható igen magas árvizek esetében a munkát leállítják és a munkateret elárasztják. A kivitel megszakítása esetleg kisebb veszteség, mint a túl magas zárógát költsége. A víz alatt végzett építés bonyolult szerkezeteknél rendkívül drága. Ezért kerülni kell, és a lehető legkisebb vízállások idejére koncentrálni a munkák víz alatti részét. Parti munkák, hullámtérben végzett építések esetén a szokásos körülmények között, vagy középvízállásnál a munkahely nem érintkezik az élővízzel. A hullámtér és a víz partja évente egyszer, esetleg többször is víz alá kerül. Ez a körülmény a munka nagyságrendjétől függően hat a kivitelezésre. Ha több kisméretű műtárgy, vagy akár földmunka épül, a kivitelt úgy kell szervezni, hogy mire a folyó kilép a medréből, a munka befejeződjön. A szállítást a munkaterület kiszáradására kell úgy ütemezni, hogy a munka kezdésekor minden anyag a helyszínen legyen. A következő várható árhullám idejére már nem marad-