Vízügyi Közlemények, 1972 (54. évfolyam)

2. füzet - Korim Kálmán-Liebe Pál: Hévízelőfordulási viszonyok a Balaton déli partvidékén

176 Kori-rn К.

—Liebe P. с) Geotermikus viszonyok A Balaton déli partvidékének geotermikus viszonyait is nagy mértékben befolyásolják a földtani alakulatok és képződmények, valamint a hidrodinamikai folyamatok. így a középhegységi triász Balatonberény —Fenékpuszta közötti felszínalatti vonulat 30-as látszólagos és valóságos geotermikus gradiens (gg) értékével elsősorban a leszálló hideg karsztvízöv jelenlétét bizonyítja. Ezzel szemben a déli karbonátos alaphegység Táska körzetében rendellenesen kis gg értékeivel (10-es gg) elüt a környezettől és nagyobb mélységből felszálló, feláramló vizek fűtő hatására utal. A neogén medenceüledékekben mért hőmérsékleti értékekek, s a belőlük számított gg értékek pedig a mélységgel növekvő tendenciát mutatnak minden különösebb anomália nélkül. így a 30 °C-os izoterma felület átlagos mélysége 350 m körül, az 50°C-os felület kb. 600-650 m között húzható meg, míg a 100 °Cos érték közelítéssel 1500 m-ben adódik a Marcaliban 1270 m-ben mért, 87 °C-os talphőmérsékletmérés alapján. A geotermikus viszonyokat az 1. sz. szelvény és a II. táblázat mutatja be. II. táblázat Látszólagos és valóságos geotermikus gradiens értékek A kút helye Kifolyó vízhőmérséklet °c Látszólagos gg Talphőmérséklet °C/m-ben Valóságos gg Balatonberény 18 30 Balatoníenyves 32 21 37/494 18 Balatonöszöd 28 14 29/280 14 Buzsák—2. 42 24 Buzsák—8. 48 25 Buzsák—16. 42 17 Buzsák NY—1. 55 25 Buzsák NY—2. 36 47 Fenékpuszta 22 42 Fonyód—1. 29 22 37/436 15 Fonyód—2. 35 22 44/550 16 Marcali 48 25 87/1270 17 Táska—1. 80 10 80/690 10 Táska—2. 68 16 70/930 15 Táska—3. 75 15 80/670 10 Táska—4. 68 12 72/680 10 3. Geofizikai vizsgálatok A balatonberényi eltemetett mezozóos karbonátos alaphegységvonulat kutatása geoelektromos módszerrel történt. A vizsgált területen a mért elektromos ellenállásadatokból megállapítható, hogy az eltemetett mészkő és dolomitvonulat általánosan nyugat-keleti csapásirányú, hasonlóan a Keszthelyi-hegység felszíni karbonátos tömegéhez. Ez a Balatonberénytől nyugat felé húzódó alaphegységvonulat aszimmetrikusan nyereg alakú, melynek legmagasabb része — maximuma — Bala-