Vízügyi Közlemények, 1972 (54. évfolyam)
2. füzet - Balogh János: Vízkormányzás a kiskörei vízlépcső öntözőrendszereiben
154 Balogh János ahol V, a fajlagos öntözővíz mennyiség igényt, F az öntözött területet, t m a minimális öntözési fordulót, az 1, 2, ... n indexek pedig az aktuális (tényleges) kultúra szerkezet egyes kultúráit jelölik. c) A vízszállító hálózat elemeinek méretei A vízszállító elem kategóriájának növekedésével a vízszállítás a szakaszosból folyamatossá, a folyamatos állandóvá alakul, s a fajlagos vízszállítás csökken. (A fajlagos vízszállítás, kategóriák szerinti változása további vizsgálatot igényel). A Kiskörei duzzasztó öntözőrendszereire vonatkoztatva tehát a kisebb kategóriájú, szakaszosan üzemben tartott öntözővízszállító elemek fajlagos vízszállítása — mind kézi, mind automatikus vezérlés, mind a felső vezérlés, mind az alsó vezérlés esetén — szükségképpen nagyobb, mint az őket ellátó magasabb kategóriájú, folyamatos vízhozammal üzemben tartott elemeké. A mértékadó és az aktuális (tényleges) kultúra elhelyezkedésnek és az alacsonyabbrendű csatornákon levő szakaszos üzemmódnak következményeként, tehát a Kiskörei Vízlépcső öntözőrendszereiben a fővízkivételi mű és a szállító- és osztóelemek egyes kategóriáinak az összegezett vízszállító képessége a nagyságrend csökkenésével együtt kifejezetten növekszik. Ez annyit jelent, hogy Q K< 27QTQ 7< 2-Q ; /< ZQ„ ahol Q a rendszer vízkivételi és osztó elemei egyes kategóriáinak vízszállítását, az indexek közül pedig я К а fővízkivételi művet, F a főcsatornát, / a fürtfőcsatornákat, I az elsőrendű mellékcsatornákat, II a másodrendű mellékcsatornákat, t a termelői vízkivételeket jelöli. d) A vízkormányzás feladatai Miután — ezek szerint — a fővízkivételi mű vízszállítóképessége kisebb mint a főcsatornáké, a főcsatornáké pedig szintén kisebb mint a belőlük kiágazó fürtfőcsatornáké — és így tovább — igen fontos mindennapi teendővé válik annak a biztosítása, hogy a fővízkivétel áítal rendelkezésre bocsátott víztömegek mikor melyik főcsatornába, illetve mely fürtökbe stb. stb. jussnak el. Ezzel összefüggésben azonban eltérő feladatok alakulnak ki az egyes öntözőrendszerekben, asszerint, hogy a rendszer felsővezérlésü, vagy alsóvezérlésű. Hazánk öntözőrendszerei általában felsővezérlésűek. A vízszolgáltatással szemben támasztott igények mennyiségi és főként minőségi (szükséglet szerinti vízellátás) növekedése azonban előtérbe helyezi világszerte az alsóvezérlés kialakítását az öntöző-vízszállító hálózatokban is. A legkorszerűbb igények kielégítésére jelenleg a Kiskörei Vízlépcső öntözőrendszerei vannak a tervezés állapotában. Annyit mindenesetre tudunk már, hogy a Kiskörei Vízlépcső öntözőrendszereinek lesznek egyaránt felső- és alsóvezérlésű részei. A felsővezérlés megmarad ugyanis azokban a fürtökben, melyek a Jászsági és Nagykunsági főcsatornák üzembelépésével átkapcsolódnak a jelenlegi fővízkivételi művekről a Kiskörei Vízlépcsőre, mint fővízkivételi műre. Az újonnan kialakuló fürtök viszont már alsóvezérlésre épülnek ki. így a kiskörei rendszerbeli vízkormányzás vizsgálatakor mindkét vezérlési rendszerrel foglalkoznunk kell.
