Vízügyi Közlemények, 1972 (54. évfolyam)
2. füzet - Sebestyén Gyula-Stvrteczky Ferenc-Szabó Ákos-Verba Attila: Szivattyúban fellépő kavitáció vizsgálata direkt és indirekt módszerekkel. II. rész
J 136 Sebestyén—Stvrteczky—Szabó— Verba .26. ábra. A szivattyú zajszint-jelleggörbéje. Figure 26. La courbe caractéristique du niveau de bruit de la pompe Abb. 26: Kennlinie des Geräuschpegels der Pumpe Az előzőek figyelembevételével mind a szívóképesség-zajszintgörbék, mind a vizuális megfigyelés segítségével megállapítható, hogy a szállítómagasság 2 vagy 3 %-os csökkenéséhez tartozó adatokkal a (3), ill. (4) összefüggések alapján felírható a krit ill. /4h NPSHkri t értékekhez milyen kavitációs állapotok tartoznak. A szívóképesség-zaj szintgörbék tehát megfelelő támpontot nyújtanak a kavitációs viszonyok megítéléséhez. A 30. ábra a 14. ábra (1. I. 2. c. fejezetben) b., és d. részábráit tartalmazza és azt mutatja, hogy egy kisebb intenzitású szívottoldali kavitáció alakul ki, majd pedig annak elerőtlenedése után egy intenzitásban és zajban egyaránt erőteljesebb nyomottoldali kavitáció. Ezek figyelembevételével a zajszint-jelleggörbe alábbi jellegzetes pontjai jelölhetők ki: 1. A szívottoldali kavitáció legnagyobb intenzitású pontja a v ill. K 1 2. A lapát nvomottoldali kavitációjának kezdeti pontja a 2, ill. K 2 3. A legnagyobb intezitású nyomottoldali kavitáció pontja a 3, ill. K 3. A 31/a. és b. ábrák a (3) szerint számított kavitációs szám kritikus értékének változását mutatják be a vízmennyiség függvényében, továbbá a szívóképességzajszintgörbe 1., 2. és 3. jelű pontjaihoz tartozó a v a, és a 3 változását ugyancsak a szállított folyadékmennyiség függvényében. A korábbiakban utaltunk a kavitációs zaj intenzitása és a kavitáció mértéke, ill. intenzitása közötti kapcsolatra. Ezek figyelembevételével tehát a a v a 2 és a 3 görbék a zajszintgörbék helyi maximumairól és minimumairól, közvetve a kavitáció intenzitásáról tudósítanak. Ennek megfelelően ezek a görbék több, értékesebb és megbízhatóbb információt tartalmaznak a kavitációról, mint a korábban szokásos /lh Np SHkri t vagy o kri t görbék. Ezeknek a görbéknek azonban a növekvő folyadékszállításnál a függőleges aszimptótához való tendenciájuk használatukat kényelmetlenné teszi. A K v K 2é s K 3görbék alkalmazása itt is előnyösnek bizo-nyult. A 32/a. ábra n = 4000/min fordulatszám esetére tartalmazza a zajszint-jelleggörbét, a cr k r, valamint a K v K 2, K 3 változását a szállított folyadékmennyiség függvényében. Az ábrákból megállapíthatóan a legjobb hatásfokú pont környezetében — amely tartományban a zajszint-jelleggörbének minimuma van — a járókerék nagyfokú kavitációs érzékenységű. Az ábra egyben tájékoztat a lapát szívott oldali kavitációs viselkedéséről is. A szívott oldali kavitációs érzékenység jóval
