Vízügyi Közlemények, 1971 (53. évfolyam)

1. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

100 Auer R. és Berhidai G. letve légtelenítő szelepeket építettek be, minden esetben aknában elhelyezve. A kút-, tolózár és egyéb aknák B 200 csömöszölt betonból készültek, vasbeton födémmel és 60 X 60 cm öntöttvas aknafedlap lefedéssel. A Tengerszem szálló 2 l/2"-os leágazó vezetékének bővíthetősége céljából az elágazási ponton 3"-os tolózár és leágazás készült. A Tengerszem szálló alsó szolgálati medencéjében a töltővezeték végére úszógolyós szelep elhelyezését terveztük, mert a községben újonnan elhelyezendő 2 db közkút olyan magas szintre került, hogy a szükséges víznyomás a medencébe való szabad kifolyás esetén nem biztosítható. Emiatt a két új kútnál időnként vízellátási zavarok léphetnek fel, mellyel a kút környékén lakóknak a nagy szintkülönbség miatt számolni kell. 5. ÉPÍTÉSI TAPASZTALATOK Az Aggteleki Vízmű és nyomócső építésével kapcsolatos tapasztalatokat a már idézett cikkünkben ismertettük, ezért azzal most nem foglalkozunk. A Jósvafőt ellátó Kecsővölgyi gravitációs vezeték és a 100 m

3-es tározó medence a völgyfénéken lerakódott agyagos üledéktalajban épült. A vezetéket eredetileg azbesztcement nyomócsőből terveztük, azonban a munkálatokat kivitelező Borsodi Vízművek kívánságára módosítottuk acélcsőre annak érdekében, hogy a talajvízben való csőfektetés víztelenítési költségek nélkül biztosítható legyen. A munkaárok kiemelését gépi munkával kívánták elvégezni, azonban a kedvezőtlen esős időjárás miatt az árokásógép az agyagos talajon a nyomvonalon végigmenni nem tudott, ezért a munkaárok nagyrészét kézi földmunkával emelték ki, részben vízalatti munkával. A csővezeték összehegesztése és szigetelése a teljes hosszában az árok mentén a terepszinten történt. Ezután került sor az elhelyezésre és a nyomáspróba végrehajtására. A munkahely rossz megközelíthetősége miatt a 100 m

3-es medence építésénél fokozott előnyt jelentett az újítás szerinti megoldás kivitelezése, mivel minimális anyagmennyiség szállítására volt szükség. A medencét a kivitelező vállalat az ismertetett nehézségek ellenére kiváló minőségben készítette el. A vízmű — Jósvafő község és a szálló vízellátást biztosító — újonnan épült szakaszát 1966-ben befejezték és 1968-ban üzembe helyezték, mely idő óta zavartalanul működik. Az aggteleki törpevízmű 1960-as árszintű 5,2 millió Ft-os kiviteli költsége mellett a jósvafói vízellátás vezetékhálózata 1965-ös árszinten 1,9 millió Ft beruházási költséget igényelt, mely beruházásokkal Aggtelek és Jósvafő körzetében megnyugtatóan megoldódott az addig oly égető vízprobléma, sőt minimális és csak kiegészítő beruházással a további területfejlesztés is biztosítható.