Vízügyi Közlemények, 1971 (53. évfolyam)

1. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

A II. tiszai vízlépcső hatása 85 bizonyos szakaszokon tapasztalható keresztszelvényterület-csökkenések arra utalnak, hogy a Tisza, szabályozása óta a vizsgált szakaszon lényegében egyensúlyba jutott (1). A vízfolyás életébe történő beavatkozás tehát a már kialakuló egyensúlyi állapot megbontását eredményezi, és a duzzasztott térben kiülepedő hordalék következtében megnövekedett elragadó erő mellett, az eddiginél nagyobb mértékű mederváltozások várhatók. Annak érdekében, hogy következtetéseket vonhassunk le a duzzasztott térben lerakódó hordalék hatására, a műtárgy alatti szakaszokon a jelenlegi dinamikai egyensúlyhoz tartozó hordalék mennyiségekhez képest jelentkező hiányok mértékére, először a jelenleg szállított hordalékmennyiségeket határoztuk meg. A vizsgálat során a Tisza érintett szakaszának két alapvető sajátosságára voltunk tekintettel, nevezetesen: — a hordalékszállítást döntően a hidrológiai, a meder-hidraulikai és mederanyag viszonyai szabályozzák, mert a területi erózió hatása a nagy vízgyűjtőhöz tartozó kis továbbítási hányados mellett jelentéktelen; — a mederanyag összetételből következően a görgetve szállított hordalék súlya elhanyagolható, inert a lebegtetett hordaléknak csupán 1/1000 része, így a mederváltozásra gyakorolt hatása jelentéktelen. Az 1957 — 66 évi átlagos hordalékszállítási viszonyokra a szakasz hordalékháztartásának elemzésén keresztül következtettünk, amely — a duzzasztás hatására megváltozott hordalékszállítások elemzéséhez alkalmazott alapösszefüggések helyességének ellenőrzését, — a hordalékszállítási viszonyok és mederváltozások közötti összefüggések elemzését tette lehetővé. Kiindulási értéknek a Tiszalöki Vízlépcső szelvényéből kilépő hordaléktöménységet vettük [2]. amelyet a polgári szelvény középsebességeihez rendelve — a vízliozamnövekedés hatására bekövetkező hígításnak megfelelő redukciót figyelembe véve — a polgári szelvényre vonatkozó = Ct- (Y

;-) összefüggést határoztuk meg (1. ábra). Több szelvényre hasonló összefüggést szerkesztve, a középsebesség tartóssági értékek alapján (2. ábra), a természetes levonulási viszonyok mellett szállított hordalékmennyiségekre az I. táblázat szerinti értékek adódtak. Az 1. táblázat alapján a vizsgált szakaszokon természetes levonulásnál bekövetkező hordalékmennviség-változás, illetve ennek hatására előálló mederváltozás értékei a II. táblázat szerintiek. A Tiszalöki Vízlépcső duzzasztott terében több év átlagában 900 ezer m

3 hordalék rakódik le [2]. Kzt összevetve a II. táblázat Tiszalök és Kisköre közötti szakaszon elragadott hordalék-mennyiség értékével, megállapítható, hogy a lerakott 900 ezer nr'

1 év köriili mennyiséget a vízfolyás Kisköréig felveszi. A hordalék-mennyiségváltozás alapján kimutatható mederváltozás értékei jó egyezést mutatnak a mederváltozások vizsgálatára szorítkozó kutatások eredményeivel [1|. A mederváltozások és hordalékszállítások közötti szoros kapcsolat azt igazolja — mivel a töménységek lényegesen a telítési töménység alatt maradnak —, hogy a vizsgált szakasz hordalékviszonyait elsősorban a meder anyagának talajfizikai jellemzői szabályozzák. 1. A VÍZLÉPCSŐ HATÁSA A HOHKALLk LS UKDKIU ISZOWOkltA A vízlépcső megvalósításával a vízfolyás életterében bekövetkező mederváltozások vizsgálatánál elsősorban a duzzasztott térben végbemenő hordalékmennyiség csökkenését szükséges meghatározni, amely eredményeként rendelkezésre állnak a műtárgy szelvényén a/, alsó szakaszra belépő hordalék-mennyiségek, amelyek az alsó szakaszon bekövetkező hordalék és mederváltozások feltételeit képezik. A duzzasztott szakaszon bekövetkező változásokat a 89,50 111 és 1)0,50 m orsz. erőművi duzzasztás mellett a polgári vízmérce és a kiskörei l.'iíl VO. szelvényeiben vizsgáltuk. A polgári a duzzasztott tér felső szakaszán, a 139 VO. szelvény pedig az alsó szakaszon bekövetkező változásokat, illetve a vízlépcső szelvényén kilépő hordalékmenynyiség értékeket jellemzi. Á duzzasztott térben elhelyezkedő két szelvényben a hidraulikai és hordalékszállítási viszonyokban bekövetkező változásokat a és 3. ábrán feltüntetett szelvény-