Vízügyi Közlemények, 1971 (53. évfolyam)

4. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

398 Gál T. és Kovács S. A feltárt 3,1 m vastag iszapréteg legfontosabb talajmechanikai jellemzői a kövtekezők: Plasztikus határ: 25% Plasztikus index: 15% Folyási határ: 40

% Relatív konzisztencia index: — 0,ö Term. víztartalom: 4(5% Hézagtényező: 58,6% Nedves térfogatsúly: 1,63 Mp/m

3 Mivel a töltéstest alatt elhelyezkedő iszapréteg árvíz idején hasonló nedvességi állapotba kerülhet — amikor is teherbírása gyakorlatilag megszűnik ezérL a teljes iszapréteg cseréjéről kellett gondoskodni. Ez azonban igen körülményes feladatnak látszott. A talajvíz szintje ugyanis az iszapréteg felső szintje lelett helyezkedett el, az iszap emiatt szárazon nem volt kitermelhető. Az áttöltés helyén a töltés talpszélessége 60—65 ni, a kotróval — a tengerszint alatt mintegy 4,0 m mélységig — történő kitermelés is csak nagy nehézségekkel lett volna végrehajtható. Külön gondot jelentett volna az így eltávolított iszap helyére behordott földanyag talajvízben történő elterítése és tömörítése. Az említett nehézségek mellett az idő is fon Los szerepet játszott, mert az új védtöltés építését 1969. december 31-ig be kellett fejezni, főképpen az árvízi elöntés megakadályozása érdekében. Ilyen körülmények között más megoldást kellett választani. 3. A tervezett technológia ismertetése Az alkalmazott áttöltési technológia megválasztásánál abból indultunk ki, hogy az igen kis teherbírású iszap-talaj koncentrált terhelés hatására a terhelés elől ki fog térni, ezzel biztosítható lesz a töltéstest vízzáró magjának a teherbíró Mo-s finom homok altalajra ráültetése. Ennek érdekében az áttöltés sávjában kis koronaszélességű (4,0 m) meredek rézsűjű (1:1) és teljes magasságú (H = 7 —8 m) töltésmag beépítését terveztük, amelyek talpfeszültsége eléri a 0,8 — 0,9 kp/cm

2 értéket. Az áttöltés jellemzőit a 2. ábra mutatja. A keresztszelvényekből láthatóan a behordott áttöltés magassága 1,4 — 2,8 m-rel a tervezeti töltés koronaszint alatt maradt. Emiatt, valamint amiaLl, hogy az iszapréteg felső 60 cm-e időközben kiszáradt — és így therbírása megnőtt — a terhelés hatására a süllyedés nem volt elég intenzív és azt meg kellett gyorsítani. Ennek biztosítására a töltéstest alatt elhelyezkedő iszapréteg kirobbantása látszott célravezetőnek. Az iszapeltávolítás robbantással Az iszapkiszorítás végrehajtása és a süllyedés meggyorsítása érdekében végre hajtott robbantás legcélszerűbb módja a töltéstengelyben a töltéstest alatti iszapban elhelyezett töltetekkel végrehajtott robbantás lett volna. Ennek azonban két akadálya volt: egyrészt a közelben — mintegy 300 m-re — levő gázvezeték védelme miatt nagyobb talaj mozgással járó robbantást nem lehetett végrehajtani, másrészt a töltetek elhelyezését biztosító fúrólyukakat béléscsövezni kellett, mert az iszap összefolyt. A töltéstengelyben ehhez 11,0 m-es béléscsövek lettek volna szükségesek, amelyeknek a töltetek elhelyezés utáni visszahúzása nem volt biztosítható. Ilyen körülmények között a behordott áttöltés lábánál elkészített összesen 27 db furatban elhelyezett töltetek millszekundos robbantása biztosította a töltéssüllyedés meggyorsítását. A fúráshelyek elhelyezkedését a 3. ábrán tüntettük lel. A robbantási munka előkészítése jelentette a legnagyobb és technológiailag legérdekesebb folyamatot, ezért ezt részletesebben ismertetjük: a. Robbantóhelgek kiképzése A 12 db robbantólyukat 0 300 mm-es lemezcső 5,0 m mélységbe fúrással történő elhelyezésével képeztük ki (5,0 vagy 6,0 m-es csővel). Mivel fúrással ez a munka igen lassan haladt (egy fúrás — egy nap), 12 db robbantólyukat az ÁBKSZ osztag bevetéssel FR-200-as cölöpverő kalapács felhasználásával, ugyancsak 0 300-as,