Vízügyi Közlemények, 1971 (53. évfolyam)

4. füzet - Öllős Géza: A harmadik szennyvíztisztítási fokozat

382 öllös Géza (1 ) Wuhrmann-féle eljárás A nitrogénvegyületek hatékonyabb eltávolítását illetően a fejlődés a biológiai tisztítás felé mutat. Ennek az iránynak jellegzetes képviselője a Wuhrmann-féle eljárás. Alapelve a következő [12): — a már nitrifikált, eleveniszapos tisztításon átesett szennyvizet önálló medencében lassú keverés közben, levegőztetés nélkül denitrifikálják, — a denitrifikáló medencébe tisztítatlan szennyvizet (exogén szubsztrátumot) nem vezetnek. A denitrifikációs folyamathoz a hidrogéndonátorok zömmel a baktériumok endogén anyagaiból származnak. A nyugat-berlini Ruhleben-i szennyvíztisztító telepen létesített Wuhrmannféle rendszer működésének elve a 18. ábráról követhető [22]. A denitrifikáló medencét a 19. ábra szemlélteti [22]. A keverő fordulatszáma 2—3/perc. Az oldott oxigén hiányában a baktériumok a denitrifikáló medencében életfeltételeik megteremtéséhez az energiát a nitrátok redukálása révén szerzik meg, miáltal elemi nitrogén képződik. Minthogy az elemi nitrogén a vízben csak kevésbé oldódik, ezért diffúzió révén a levegőbe távozik, vagyis a kívánt nitrogéneltávolítás ily módon megvalósul. A denitrifikáció mértékét és az azt befolyásoló tényezők hatását példaként a 20. ábra mutatja [22]. Ennek alapján megállapítható (miközben a 13. ábrát is célszerű szem előtt tartani): — A nitrifikációt a víz hőmérséklete és az iszapterhelés érzékenyen befolyásolja. Kitűnik ez pl. az 5. és 6. sz. vizsgálat adatai alapján. Az 5. sz. vizsgálatnál "kg/nap" 11 C° és 0,1

:601

5 G

s. kg iszapterhelés esetében kedvező mértékű nitrifikáció 18. ábra. A Wuhrmann-féle denitrifikáló rendszer működésének elve Fig. 18. Principie underlying the operation of the Wuhrmann denitrification system Fig. 18. Principe de fonetionnement du système de dénitrification d'après Wuhrmann