Vízügyi Közlemények, 1971 (53. évfolyam)
4. füzet - Öllős Géza: A harmadik szennyvíztisztítási fokozat
380 öllős Géza Jól érzékelteti ezt a helyzetet a csepegtetőtestben jelentkező nitrogénvegyület koncentrációk változásának mértéke és módja (16. ábra, [21]). Az ábrán a szerves nitrogén, az ammónium-nitrogén és a nitrit-, nitrát-nitrogén koncentrációjánaka változását a hidraulikai terhelés reciprokának a függvényében szemléljük. A nitrogéneltávolítás és a nitrifikáció közötti kapcsolat igen jól felismerhető. A teljes nitrogénmérleg alapján kitűnik, hogy a nitrifikáció tartományában a nitro géneltávolítás mértéke jelentős. A nitrogénmérleg alapján nyilvánvaló, hogy a nitrogéneltávolítás olyan tisztítási körülmények között is megvalósítható, amikor nitrátnincs jelen. Ez azt jelenti, hogy a denitrifikáció reakciósebessége ilyen esetben gyorsabb, mint a nitrátképződés reakciósebessége [14]. Teljesen hasonló megállapításra jutunk az eleveniszapos tisztítás esetében is (17. ábra, [U]). A 16. és 17. ábráról az is kiderül, hogy a vázolt biológiai eljárások révén a nitrogéneltávolítás az eddig alkalmazott biológiai tisztító rendszerekben, a választott tartózkodási idők esetében 50% nagyságrendnél aligha lehet nagyobb mértékű. Ez pedig a befkogadó eutrofizálódása szempontjából minden bizonnyal legtöbb esetben elégtelen. A hagyományos eleveniszapos eljárások közül a Pasveer-féle oxidációs árok hatása lehet a legkedvezőbb a nitrogéneltávolítás tekintetében. Pasveer 90%-osN-eltávolítási mértéket is jelez [27]. Ebben a rendszerben az oxigénbevitel pontszerű. A szennyvíz árokban való áramlása közben az eleveniszap-pelyhek a kisebbsebesség miatt kevésbé törnek szét, s így viszonylag nagy pelyhek képződhetnek. Ezek belsejében az 0 2 elégtelen mértékű bediffundálása következtében — amint a 15. ábra szemlélteti — rendszerint anaerob tér keletkezik. Ebben a belső térben azután a denitrifikáció is lejátszódik. Ilyen rendszerben tehát (ha az üzemelés megfelelő) a nitrifikáció és a denitrifikáció egyidejűleg jelentkezik. 10. ábra. A nitrogén-vegyületek koncentrációjának változása a csepegtetőtestben a hidraulikai terhelés reciprokának függvényében Zürich; csepegtetőtest vastagsága 3,5 m; recirkuláció nincs; hőmérséklet 14 — 17 C°; városi szennyvíz; az összes nitrogén menynyisége előülepített szennyvízben = 100% Fig. 16. Changes in the concentration of nitrogén Compounds in the trickling filter, in terms of the inverse of the hydraulic loading (Zürich) Fig. 16. Variation de la concentration des combinés azotiques dans une tour biologique en fonction de l'inverse de la Charge hydraulique (Zürich)
