Vízügyi Közlemények, 1971 (53. évfolyam)
1. füzet - Simó Tibor: Vízigények az élelmiszeriparban
VÍZIGÉNYEK AZ ÉLELMISZERIPARBAN SIMÓ TIBOR 1 A gyorsuló iparosodási folyamatnak a frissvízkészletek igénybevételét nagy mértékben növelő és azoknak szennyeződését súlyosbító kétirányú vízgazdálkodási következménye miatt, az ipari termelés vizigényességének jelentősége az utóbbi években világszerte megnövekedett. A nemzetközi szervezetek tevékenysége is mindinkább kiterjed e kérdés vizsgálatára. Az Egyesüli Nemzetek Szervezete (United Nations Organization, New York), a víz ipari hasznosításáról kiadott legutóbbi jelentésében [1], az iparágak egymáshoz viszonyított vízigényességének meghatározását egyik fontos feladatként jelöli meg. E feladat megoldása segítséget nyújt az érintett területen fejleszthető iparágak helyes megválasztásához, lehetővé teszi a várható ipari vízigények előrejelzését, a vízgazdálkodás fejlesztési tervek gondos és megfelelő előkészítését s ezáltal a fejlesztési költségek minimumra csökkentését, a költséges hibák elkerülését. Az Európai Gazdasági Bizottság (Economic Comission for Europe) Vízügyi Eizottsága munkájának első eredményeit tartalmazó összefoglaló megállapítja, hogy az ipar és a városok gyors fejlődése az európai vízigényeket nagymértékben megnövelte. Az igények kielégíthetősége érdekében részletesen ismerni kell azoknak jelenlegi mértékét és meg kell találni a megbízható jövőbeni előrejelzés módját. Ebből a szempontból kiemeli az ipari vízgazdálkodási adatok rögzítésének fontosságát és rámutat arra, hogy az európai országokban, kevés kivétellel, ez eddig nem történt meg. A jelenlegi igények felmérése és részletes elemzése mellett, néhány országban (pl. Angliában és Finnországban) lépéseket tesznek a korábbi adatok hiányának pótlására is. A KGST országok vízgazdálkodási intézményei az ipari termékek előállításakor fellépő vízszükségletek és a termelődő szennyvízmennyiségek fajlagos értékeit tették vizsgálat tárgyává. Az érintett országok részvételével folyó munka felöleli a teljes ipari tevékenységet, kiterjed a fajlagos víz- és szennyvízmennyiségek összetevőinek megállapítására és módot nyújt a nemzetközi összehasonlításra. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (Organization for Economic. Co-operation and Development, Paris) vízgazdálkodáskutatási csoportot állított fel. A csoport tevékenységének keretében széles körben közzétett tanulmány (2) a következőket állapítja meg: „A gazdasági fejlődés közvetlen következményeként folyamatosan emelked1 Simó Tibor mérnök, az Országos Vízügyi Hivatal Vízellátási és Csatornázási Főigazgatóság főmérnöké. 4*
