Vízügyi Közlemények, 1971 (53. évfolyam)

3. füzet - 6. Az 1970. évi tiszavölgyi árvíz elleni védekezés módszertani kérdései - 6.3. Stelczer Károly: A tudományos kutatás szerepe a védekezésben

:222 A védelem módszertani kérdései I. táblázat Néhány fontosabb előrejelzés adatainak összehasonlítása Előrejelzés Tetőzés Idő előny nap" Eltérés a tetőzésben cm ideje hó, nap értéke cm ideje hó, nap értéke cm Idő előny nap" Eltérés a tetőzésben cm Maros Makó 1. V. 17. 570 V. 20. 624 3 -54 Tisza Szeged 1. V. 21. 930-950 VI. 2. 960 12 -20 V. 31. 960 VI. 2. 960 2 0 2. VI. 13. 950 VI. 18. 924 5 + 26 Hármas-Körös Bökény 1. V. 27. 1015 VI. 2. 1019 6 - 4 2. VI. 12. 1000-1020 VI. 15. 1004 3 + 6 Békésszentandrás 1. V. 27. 855 VI. 3. 840 7 + 15 2. VI. 13. 900-920 VI. 15. 948 2 -38 Kunszentmárton 1. V. 27. 925 VI 13. 920 6 + 5 2. VI. 13. 940-960 VI. 15. 941 2 + 9 giás számítógépet sikerült az Intézetnek kapni. E gép, összes korlátait figyelembe véve, komoly előrelépést jelentett a grafikus korreláción alapuló előrejelzési segédletekkel szemben. A Tiszára vonatkozó előrejelzési program az 1970. évi árvizet megelőző napokban készült el. E szovjet analógiás számítógép segítségével többek között már 1970. május 21-én sikerült a legkritikusabb szelvényre, Szegedre, a tetőzés előtt 12 nappal, 20 cm-es középhibával 930—950 cm közötti értéket előrejelezni, és ezzel az országos védelemvezetés és az érdekelt vízügyi igazgatóság részére megfelelő információt szolgáltatni. Példaképpen néhány — a Maroson Makóra, a Tiszán Szegedre és a Hármas-Körösön Bökényre, Békésszentandrásra és Kunszentmártonra kiadott — előrejelzés adatait összehasonlításképpen a 6.3—1. táblázat tartalmazza. Sajnos a BME Vízépítési Tanszékével közösen kidolgozott elektronikus számítógép program ez időre még nem volt oly mélységig kész, hogy azt az árvíz során már alkalmazni lehetett volna. Az előrejelzés területén a fejlesztés másik legfontosabb feladata volt a csapadék alapján való előrejelzés megbízhatóságának fokozása. Közvetlen telexvonal épült ki a prágai regionális szinoptikus hálózat adatközlő rendszerével, és az Intézet 1965-től 3 óránként vette a Duna és a Tisza vízgyűjtőterületén levő szinoptikus állomások adatait. A csapadékmérő állomások adatainak vételére 6 óránként volt lehetőség. Elsősorban e szolgálat megszervezésének volt köszönhető, hogy az Intézet közel 36 órával előbb jelezni tudta a Szamoson minden eddigi árhullámot meghaladó katasztrofális árvíz levonulását.