Vízügyi Közlemények, 1971 (53. évfolyam)

3. füzet - 6. Az 1970. évi tiszavölgyi árvíz elleni védekezés módszertani kérdései - 6.1. Vágás István: Az előrejelzés megbízhatósága

Az előrejelzés 209: 4. áörer. A; .7070. évi tiszavölgiji árvíz júniusi szakaszának hálódiagramja Puc. 4. Cemeea.H duazpaMMa IUOHÓCKOZO naeoÖKa e doAme p. Tucca e 1970 z. Fig. 4. Network diagram of the June seetion of the 1970 flood in the Tisza Valley Abb. 4. Netzdiagramm des Juni- Absclmittes des Hochwassers im Tiszatal 1970 Ha a Szamos és a Felső-Tisza völgyében lehullott jelentékenyebb csapadékot a rendkívüli árvízre jellemző további feltételek mellett (pl. csapadékosság, hóolvadás, mederteltség) a Maros vízgyűjtőjén 10 — 12 nappal később, a Körös vízgyűjtőjén pedig 13 — 17 nappal később jelentékenyebb csapadékok követnek, (vagy külön is: a Maros vízgyűjtőjén lehulló csapadékot a Körös vízgyűjtőjén 3 — 5 nap múlva követi csapadék), úgy Szeged szempontjából leginkább fenyeget a három folyó tetőzési csúcsainak találkozása. Az előrejelzésnek az ilyen, vagy az ehhez hasonló helyzetekre — beleértve most a Tisza többi nagyobb mellékfolyójának viselkedését is, amelyről itt rövidség miatt nem tárgyaltunk — külön is figyelnie kell, s célszerű e helyzetek előfordulási lehetőségeit az árvizet megelőzően is ismernie, az árvíz kialakulása során pedig pontosan követnie. Ez a problémakör érdemli meg egyébként elsősorban a számítógépes elemzést, hiszen a hálódiagrammos tárgyalásmód már közelebb áll a számítógépek „gondolkodásmódjához", mint az, ha a számítógép előtti időszak determinisztikus problémáit igyekszünk a géppel megoldatni. Az 1970. évi tiszavölgyi nagy árvíz nemcsak a védekezési technika folytonos fejlesztését, hanem elméleti és hidrológiai-szervezeti módszereinknek a fejlesztését is sürgető szükségletté tette. Tennivalóinkat csak akkor kísérheti eredményesség, ha a hidrológia tudományát a rendelkezésre álló legkorszerűbb módokon és eszközökkel művelhetjük, és folyamatosan fejleszthetjük. 14 Vízügyi Közlemények