Vízügyi Közlemények, 1971 (53. évfolyam)

3. füzet - 5. Az 1970. évi tiszavölgyi árvíz okozta károk és a helyreállítás - 5.1. Murai Gyula: Az 1970. évi tiszavölgyi árvíz és belvíz által okozott károk és helyreállítás

Az árvíz- és belvízkárok és helyreállításuk 191 a) Visszatelepülés, ideiglenes elhelyezés Az Albizottság első intézkedései a Szabolcs-Szatmár megyei árvízsújtotta területen a lakosság életfeltételeinek és az ott működő intézmények és üzemek munkafeltételeinek biztosítására irányultak. A terület egészségügyi rendbetételének érdekében az Egészségügyi Minisztérium illetékes szervei intézkedtek: a víz levonulása utáni egészségügyi munkálatok elvégzéséről (fertőtlenítés); az érintett lakosság és a területen működő mentő alakulatok védőoltással való ellátásáról; az egészségügyi ellátás megszervezéséről; az ivóviz-kutak fertőtlenítéséről. A visszatelepítéssel kapcsolatos átmeneti vízellátást — a vízművek és kutak újbóli üzembe helyezéséig — a vízügyi szolgálat és a honvédség együttesen biztosították az ország különböző területeiről odairányított 21 db víztisztító berendezéssel. A víz tisztítására, tárolására összesen 53 db — 235 m

3 együttes térfogatú — vízszállító gépkocsi és 180 db műanyag tartály állt rendelkezésre. A nagymértékű épületpusztulás miatt gondoskodni kellett a visszatelepült lakosság és közintézmények ideiglenes elhelyezéséről. Erre a célra több minisztérium intézkedett vállalatainál barakkok, sátrak szállítása iránt. Átmenetileg ingyenes közétkeztetést szerveztek a területen, majd ideiglenes kereskedelmi hálózatot hoztak létre és megszervezték az élelmiszerellátást. Gondoskodtak a munkaképtelen öregek és gyermekek elhelyezéséről. Az élet megindításához szükséges, a lakosság adományaiból származó gyorssegélyeket (pénz, ruhanemű, takaró stb.) a Magyar Vöröskereszt soronkíviil a károsultak rendelkezésére bocsátotta. b) .1 helyreállítási munkák megindításának előkészítése Az Albizottság koordináló tevékenysége keretében az illetékes szervek intézkedtek: az utak, műtárgyak, a vasút helyreállításának azonnali megkezdéséről; terület állatállományának más területre történő átirányításáról, a takarmány és vetőmagellátásról; a honvédségnek és a polgári védelmi alakulatoknak a romok eltakarításában és a lakosság ellátásában való közreműködéséről; a járványok és megbetegedések megelőzése érdekében a fertőzési gócok lokalizálásáról és felszámolásáról; nyári ifjúsági építőtáborok megszervezéséről; a terület kárfelmérési és településrendezési munkáihoz műszaki erők kirendeléséről. A helyreállítási és újjáépítési feladatok végrehajtásának elősegítésére több jogszabályi intézkedésre is szükség volt. így többek között: az árvíz- és belvízkárok felméréséről, megállapításáról és rendezéséről, az újjáépítéshez nyújtandó kamatmentes kölcsön összegének a felemeléséről, a kivitelezési jogosultság egyes korlátozásainak feloldásáról, a kisajátítási eljárás alkalmazásáról, a kivitelezési munkák meggyorsításáról (úgy, hogy lakásonként legalább egy lakóhelyiség és konyha 1970. november lü-ig lakhatóvá, illetve használhatóvá váljék), a kivitelező szervezetek munkaügyi, bérgazdálkodási kérdéseinek rendezéséről, a kedvezményes helyreállítási és újjáépítési építőipari árak megállapításáról kellett új jogszabályokat alkotni. Az árvízkatasztrófa következtében a Tisza—Szamos közén károsult 5 településben az újjáépítést — a megépítésre kerülő határmenti lokalizációs töltés miatt — nem lehetett megengedni, ezért gondoskodni kellett az áttelepülés műszaki feltételeinek (telekkitűzés, útépítés, víz- és elektromos energiaellátás) biztosításáról.